Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban

A PARASZTI ÁLLATTARTÁS RENDSZERÉNEK FELBOMLÁSA AZ ELSŐ NÉGY TERMELŐSZÖVETKEZETI VÁROSBAN URBÁN LÁSZLÓ A mezőgazdaság kollektivizálása, az egyéni gazdálkodást folytató parasztság közös gazdaságokba tömörítése megbontotta az agrártermelés tényezői közötti - kisüzemi szinten kialakult — hagyományos összhangot,

1 amely - főleg a háborús veszteségek elhúzódó hatása következtében — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének napirendre tűzésekor egyébként is csak viszonylagos volt. Ugyanakkor - különösképpen első szakaszában — a gazdasági feltételek előzetes megteremtése nélkül, alapvetően politikai megfontolások alapján végrehajtott kollektivizálás

2 nyomán a termelési tényezők nagyüzemi szintű összhangjának kialakulása megkésve követte a kisüzemi egyensúly megszűnését. Minél robbanásszerűbben ment végbe ez utóbbi és minél nagyobb idő telt el valamely területen, tájegységen a két egyensúlyi áUapot között, annál erőteljesebb megrázkódtatással járt és annál kevésbé hatékony volt az átalakulás. Ezt jelzi az első négy termelőszövetkezeti város (Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve) agrárviszonyainak változása, s azon belül a szövetkezeti közös állattartás helyzetének formálódása. A négy város Szolnok megye keleti-délkeleti részén nagykiterjedésű összefüggő területet foglal el. Napjainkban is a megye összterületének mintegy 20%-a tartozik hozzájuk.

3 A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megindításakor ez az arány még nagyobb volt, hiszen azóta Mezőtúr határa új községalakulások (Mezőhék, Kétpó) következtében jelentősen - mintegy 20 000 kh-val — csökkent.

4 1948-ban a város határa Karcagon 67 223 kh, Kisújszálláson 35 628 kh, Mezőtúron 71 281 kh, Túrkevén 34 791 kh volt.

5 A kollektivizálás első szakaszának egyik súlyponti területét jelentő négy település területe tehát együttesen 208 923 kh-t tett ki. Ennek túlnyomó többsége két és fél év alatt közös gazdaságok birtokába került. 1. Donath Ferenc 1977. 109. 2. V. ö.: Donath Ferenc 1977. 106-108. és Gyenis János 1976. 281-283. 3. A megye 557 100 ha területéből 108 211 ha tartozik a négy városhoz. Magyarország megyéi és városai 1975. 499. és 521. 4. Eperjessy Kálmán 1971. 242. 5. SZML Szmgf. 949/1948.