Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

P. Hartyányi Borbála: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok

eredménytelennek bizonyult. Ezt követően 10%-os zsíralkoholszulfonátot oldottunk a tisztító folyadékba. Ebben egyórás áztatás után a magvak kissé megpuhultak, de a szennyeződés továbbra is szilárd réteget képezett. Ezek után a szerves anyagot bontótűvel kíséreltük a felületről eltávolítani, azonban a tű felületi sérüléseket okozott. így az oldatban lévő növényi maradványokat ecset segítségével tisztogattuk, majd desztillált vizes öblítés után szűrőpapír alatt szárítottuk. A leletben lévő növényfajok családonkénti csoportosítása: ROSACEAE (RÓZSAFÉLÉK) csaladja: Fyrus sp. (Körte) 1 db ép, sötétbarna színű, hosszúkás, keskeny, lapos mag, elkeskenyedő csúcsi végződéssel. Hossza: 8,8 mm, szélessége." 3,8 mm, vastagsága: 1,6 mm. Őskori növényünk, a bronzkorból származó Tószeg-Laposhalom-i ásatástól kezdődően néhány helyen előfordult.

3 Malus sp. (Alma) 4 db sérült barnás, fekete mag. Felületükön a hosszanti erezettség jól látható. Hossza: 6.2— 7,2 mm, szélessége: 3,1—4,6 mm, vastagsága: 1,3—2,0 mm. Elszenesedett almatermés a legkorábbi időszakból a Berettyóújfalu—Szilmeg neolitikus korú lakótelepéről származik.

4 Rubus caesius L. (Hamvas szeder) 5 db. A csonthéjas magvak épek, felületük hálózatosán gödrös. A magvak oldalán végighúzódó peremléc a tő felé kiszélesedik. Hossza: 2,5—3,2 mm, szélessége: 1.3- 2,0 mm, vastagsága 0,8-1,4 mm. Előzőleg a budai Vár területéről középkori edény töredékekkel együtt került elő.

5 3. A Kárpát medencében a körte vadon a korai időszaktól megtalálható. (Magyarország vadkörtéit különösen széles körben vizsgálta Terpo A. I960. 1-258.) Régészeti ásatásoknál termésmaradványa az utóbbi időkig alig került elő, s azok együttesen sem alkalmasak összehasonlító vizsgálatra. A Tószeg—Laposhalom-i 1906. évi ásatáskor Lindau 1917. 184-190. egy körtéről tett említést, nem egyértelmű azonban, hogy ez magjára vagy gyümölcsére vonatkozik. Ennél többet tudunk a római kori sírból előkerült gyümölcstöredékről, amelyet Füzes F. M. árpával érő körtéhez hasonlított, s őszi érésűnek határozott meg. A rendkívül kevés anyag miatt sokkal többre ő sem vállalkozhatott. SágiK.-Füzes F. M. 1967. 94-95. Ma már nincs lehetőség a Zsák Z. által vizsgált középkori körtemagvak összehasonlítására sem, pedig a két lelőhely közelsége és azonos kora miatt ez igen szerencsés lett volna. Holl I. 1966.90. A közelmúltban Sarvalyról Holl L- Parádi N. ásatásából erősen összezsugorodott körte is volt, ezek feldolgozása azonban még nem fejeződött be. 4. P. Hartyányi B.—Nováki Gy.-Patay Á. 1968. 17. A vadalmafa gyümölcs a korai időszaktól kezdődően a gyűjtött táplálékok közé tartozott. A hazánkban őshonos növényről, a körtéhez hasonlóan mégis igen kevés leletünk maradt meg, többségük sérült, összehasonlításra kevésbé alkalmas. 1976-ban Sz. Máthé Márta a herpályi kultúrához tartozó Berettyóújfaiu-Szilmeg-i neolitikus korú lakótelepen gabonafélével együtt 2 db ép és 1 db sérült gyümölcsöt tárt fel. Ezidcig ez a legkorábbi almalelet a Kárpát medence területéről. (Kézirat) A királyi Vár területéről a korábban feltárt XIII. századból származó edényben lévő 18 db alma-mag nagysága megközelítően azonos a jelenleg ismertetettekével. I. Skoflek-I. Hortobágyi 1973. 1 37. A két lelőhely növényi maradványairól azonban nem állapítható meg, hogy azok vadon termett vagy kultúrába vett növénytől származnak. Ugyanez vonatkozik a Zsák Z. által meghatározott XIV. századból származó budai magleletre is. Holll. 1966. 90. 5. /. Skoflek-I. Hortobágyi 1973. 1 37.