Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

P. Hartyányi Borbála: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok

Rubus sp. 2 db. A Rubus caesiustól eltérően zömökebbek, csúcsuk kevésbé elkeskenyedő. Felületükön a hálózat sűrűbb és nagyobb mélységű. Hossza: 2,8—3,1 mm, szélessége: 1,9—2,0 mm, vastagsága: 1,5—1,7 mm. Színük a hamvas szederéhez hasonló. Fragaria vesca L. (Erdei szamóca) 19 db. Az aszmagok felülete finoman erezett, színük szürkésbarna. Többségük ép. Hossza: 1,1-1,5 mm, szélessége: 0,7—1,1 mm, vastagsága: 0,5—0,8 mm. Átlagméretük: 1,3 mm, 0,8 mm, 0,6 mm. Az első szamóca aszmagok a közel azonos korú budai leletből származnak.

6 Rosa sp. (Rózsa)? 3 db. A magvak ferde ovális alakúak, oldalaik egyenlőtlenek, felületük finoman gödörkés. Színük vörösesbarna. A magvak sérülése a fajmeghatározást bizonytalanná tette. Hossza: 3,7-4,3 mm, szélessége: 2,3—2,4 mm, vastagsága: 2,0—2,7 mm. Budán a Hunyadi úti középkori növényi maradványok között ugyancsak kisebb számban fordult elő.

7 Cerasuscf. vulgaris (Meggy) 170 db. A csonthéjak (magvak) kerekdedek, hasi varratuk szétnyílt. Néhánynál a csonthéj megduzzadt, deformálódott, bennük a csírázás kezdeti állapota tapasztalható. Színük sárgásbarna, a felületi szennyeződést csak részben sikerült eltávolítani. Hossza: 6,5—9,0 mm, szélessége: 6,1-8,1 mm, vastagsága: 5,6—6,5 mm. Átlagméretük: 7,69 mm, 7,34 mm, 5,75 mm. Cerasus cf. avium (Cseresznye) 57 db. Az előző „magvaktól" eltérően csonthéjuk hosszúkásabb, csúcsuk felé elkeskenyedő. A hasi varrat a magvak többségénél ugyncsak szétnyílt. Felületük sima, alig gödörkés, színük sárgásbarna. A rájuk tapadt szennyeződés csak részben volt eltávolítható. Hossza: 6,7-10,2 mm, szélessége: 5,2—7,8 mm, vastagsága: 4,5—7,9 mm. Átlagméretük: 8,08 mm, 6,7 mm, 5,30 mm. Prunus spinosa L. (Kökény) 1 db. Az aránylag nagy, kerekded csonthéj ép, felülete gödrös, a hasi varrat közepesen széles, szétnyílt. Hossza: 12,5 mm, szélessége: 9,5 mm, vastagsága: 7,2 mm. A kökény csonthéja Balatonboglár—Szárszón bronzkori gabona közül került elő a legkorábbi időkből.

8 6. Holl I. 1966. 90. 1.1. Skoflek-I. Hortobágyi 1973. 137. 8.P. Hartyányi B.-Nováki Gy. 1975. 26. A budai Vár területéről 1954-ben XIV. századi kútkitöltésből került elő. Mennyiségét és a csonthéj morfológiai bélyegeit, méretét azonban nem ismerjük. Holl I. 1966. 90. Egy évvel később XIII-XIV. századból származó kútkitöltésből két db. Lm. 35. 1971-ben egy XIII. századból megmaradt edény tartalmából 2 db csonthéj került felszínre.