Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
P. Erményi Magdolna: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában
összesen 1 egész és 2 fél nem szenesedett és 2 egész, de szenesedett kőmag. A nem szenesedett kőmagvak átlag mérete: h: 25,—; sz:22,—; v: 18,— mm. Összehasonlításul 10 db neussi recens tájfajtát is megmértek (kicsi, sárga húsú). Ezek mérete: h:27,8; sz: 21,6; v: 18,3 mm. A római kori kőmagvak hasonlítanak a recensekhez. Neussban csaknem valamennyi gyümölcskertben található őszibarack, gyümölcseik minden évben beérnek. Knörzer megállapítja, hogy a leletanyag a területen nőtt fáról való és mivel. i.sz. I. századból származik, ezért hasonlóan a fenti linzi leletekhez, feltehetően az őszibarackot már itt is előbb termesztették, mint azt a rómaiak az északi provinciákba behurcolták volna. 114 Saalburg, római erődítmény kútjából (i.sz. 83—260) gyümölcsmagvakat is feltártak. Ezek között őszibarack-kőmagvakat is. (Méreteik: h:24,2;sz: 16,2; v: 20,5 mm) A viszonylag kisméretű magvak feltehetően kis gyümölcsű típustól származnak, amilyenek Saalburg környékén még ma is előfordulnak. 115 A linzi C típusú lelet mérete egyezik a fenti mérettel. Ugyancsak egy római kori kútból Rottweil-Altstadt-i ásatások során sokféle növényi maradvány került napvilágra. Köztük őszibarack csonthéj töredék is, mely egy nemes kultúrfajtára enged következtetni. J. Baas összehasonlításul ismerteti a pforzheimi római kori őszibarackmag méreteit (h: 23,-31,0; sz: 18,-21,0 mm), a fuldai (h: 23,5; sz: 14,3; v: 18,2 mm) és a mainzi (h: 32,5; sz: 18,0; v: 25,0 mm) leletekét is. 116 A kora középkorból már több országból, több helyről tártak fel gyümölcsöket, közöttük őszibarackot is. Magyarországon Esztergom-Kovácsiban román kori temető egyik sírjában egy elszenesedett őszibarackkőmag is volt. Fonyód-Bélatelepen X—XIII. századi lakótelepen találtak több kőmagot. Kőszegen a vár feftására során az északi udvar 5. rétegében a XVI. századból egy db őszibarack-kő mag került elő, melynek hossza 29, szélessége 22 mm. 117 A XII. és XIV. századból Budapest, I., ker. Uri utca 40. sz. alatt egy kút kitöltésében 1 db őszibarack-kőmag is felszínre jutott más növényi leletekkel együtt. A XVIII. századból a gyöngyöspatai kat. templom (Heves m.) kriptájában lévő koporsókból nagy mennyiségű gyümölcs magvat gyűjtöttek össze, őszibarackból 39 db-t. 118 Csehszlovákiában a nagymorva fejedelemség korából (IX. sz.) Mikulciceből származnc a legrégibb lelet, egy db elszenesedett, de jó állapotban fennmaradt kőmag. (Méretei: h: 21,5; sz: 17,0; v: 12,0 mm). A lelet mérete alapján valószínűleg a kevésbé termékeny válfajokhoz tartozott. Feltehető, hogy az őszibarack termesztése pannon úton terjedt Morva országon keresztül az Odera mellékéig. A szlávok igen hamar átvehették e kultúrát és gondoskodtak a Kárpátmedencén kívüli további elterjedéséről is. 119 Ugyancsak jelentősek Csehszlovákiában az opatovicei őszibarack-kőmag leletek is, amelyek a helyi termesztés XII—XIV. századi bizonyítékai. A feltárás során 5 mintából összesen 6 db egész mag, 1 nem teljesen ép és 3 fél mag került elő. (Átlagméretük: h: 22,8-28,5; 114. Knörzer, K. H. 1970. 75. 115. Baas, J. 1974. 386. 116. Baas, J. 1951. 25. 117. P. Hartyányi B.-Nováki Gy.-Patay Á. 1968. 51, 53, 56. 118. P. HartyányiB. -Nováki Gy. 1975. 35,41. 119. Opravü, E. 1972. 10,17.
