Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben

Mindezek csak kiragadott példák a Börzsönyből. De az ország más területein ugyanezt tapasztaljuk.

3 5 Mivel azonban a teraszok, kősorok és mesgyék kialakulása, amióta a szántás egyáltalán ismertté vált, gyakorlatilag minden korszakban hasonlóan történt,

3 6 csak alapos levéltári, kartográfiai és helyszíni kutatás után közelíthetjük meg ezek korát. A jobbágyok és zsellérek nehéz munkájának e néma tanúi megszólaltatásuk révén a földművelés, a birtokviszonyok és ezzel az egyetemes történelem forrásaivá válhatnak. IRODALOM BAKÁCS I. 1971. Hont vármegye Mohács előtt. Budapest. BALASSA I. 1964. Földmüvelés a Hegyközben (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 1.) Budapest. BALASSA, I. 1965. Die slawischen Beziehungen der ungarischen Bodenkultur. Acta Arch. Hung. 17. 3-10. BALASSA I. 1973. Az eke és szántás története Magyarországon. Budapest. BELÉNYESY M. 1954, 1955. A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. l-m.: Ethnographia 65. 387-413.; IV-VI.: Uo. 66. 57-93. BELÉNYESY M. 1956 A földművelés Magyarországon a XIV. században. Századok 90. 517-555. BELÉNYESY M. 1960. A permanens egymezős földhasználat és a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása Magyarországon a középkorban. Ethnographia 71. 81-104. BOWEN, H. C. 1970. Ancient Fields. A tentative analysis of vanishing earthworks and landscapes. London. CSAPODY I. 1963. A Sopron megyei „Nagyerdő" története. Soproni Szemle 17. 217-226. CSAPODY I. 1964. Adatok a Sopron megyei erdők 18-19. századi állapotához. Soproni Szemle 18. 163-165. HECKENAST G. 1970. Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest. HOFFMAN T. 1956. Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethnographia 67. 536—560. JANKUHN, H. 1969. Vor- und Frühgeschichte vom Neolithikum bis zur Völkerwanderungszeit (Deutsche Agrargeschichte I). Stuttgart. MAKKAI L. 1958. Pest megye története. In: Pest megye műemlékei. 1. Budapest. 59-169. MAKSAY F. 1971. A magyar falu középkori településrendje. Budapest. NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY.-MIKLÓS ZS. A Börzsöny őskori és középkori várai (Megjelenés előtt a Fontes Archaeologicaeben). SOÓS I. 1941. Az úrbéri birtokrendezés eredményei Sopron megyében. Sopron. SZABÓ I. 1947. A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Budapest. SZABÓ I. 1948. Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest. SZABÓ I. 1975. A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig (Agrártörténeti Tanulmányok 2). Budapest. TAKÁCS L. 1966. Irtásföldek és irtási eszközök (irtókések) az Őrségben és a Felső-Rábavidéken. Ethnographia 77. 12-44. TAKÁCS L. 1969. Régi gazdálkodásunk emlékei helyneveinkben. Nyelvőr. 120-123. TORMA I. 1974. Középkori szántóföldnyomok a tamási erdőben. (Kézirat. Előadás a MTA Régészeti Intézete 1974. ápr. 24-26-i tudományos ülésszakán.) WELLMANN I. 1967. A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 3.). Budapest. 35. Hoffmann T. 1956. 11, 12. kép.; Balossal. 1964. 17, 18, 37, 38.; IIa. 1973. 508.; Takács L. 1966. 8, 9, 18-23. kép. 36. Kialakulásukat szemléltetően mutatja be Hoffmann T. 1956. 11, 12. kép.; Bowen H.C. 1970.