Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
N. Kiss István: Bécs húsellátásának válsága (1770-1773) (Marhaexport, politika és profit)
Egy font hús ára, sols-ban és krajcárban 56 felvásárlás eladás sols krajcár sols krajcár 1737 1740 1748 1750 1756 4,0 4,8 7,25 6,4 6,8 4.6 5,5 8,4 7.5 7.9 6,0 7,0 9.0 7,0 7,0 7,0 8,1 10,4 8,1 8,1 A mészárosok egy font hús utáni átlagos haszna húsz év alatt 2,4-ró'l 0,2 krajcárra csökkent! (E kimutatásban természetesen nincs szó a mészárosoknak a bőr, a faggyú és a belsőség eladásából származó jövedelméről, amire még kitérünk.) A marhaárak felfutása végül is a mészárosok lázongásához és a kiskereskedelmi húsárak emeléséhez vezetett. Bár Bécsben, 1740 és 1768 között, ilyen áremelkedés nem igazolható és a marhaár, a bőséges magyar ökörimport miatt, nagyban és egészben stabil maradt, a hús megdrágulása az 1760-as évek végén még így is nyugtalanságot keltett. 57 Mária Terézia kísérlete a FLD-vel történetileg indokolt és egy ideig sikeres is volt. Tény az, hogy 1770-ben Bécsben sikerült az egy font hús árát 6 krajcáros szinten tartani, míg Genfben jóval 9 krajcár fölött, Lübeckben pedig 9,5 krajcáros szinten állt a húsár (bécsi fontra átszámítva 58 ). Nemcsak Bécs húsellátása, de árszínvonala is igen kedvező volt európai viszonylatban. A magyarországi belső piac húsárai természetesen alacsonyabbak voltak: 1753 és 1770 között a marhahús fontja ritkán került 3 krajcárnál többe. 59 A FLD működése azonban nemcsak a 6 krajcáros húsárat biztosította Bécsben, hanem óriási pénzügyi forgalmával tetemes profitot is szerzett. E profit megértéséhez röviden foglalkoznunk kell az ún. fél-krajcáros árkülönbség okával és jelentőségével. Az 1770—1773. évi elszámolás 60 szerint egy font húsért átlagosan 5,47 krajcárt, azaz 9,13 dénárt kaptak a szállítók, a Habermayer testvérek. Ugyanekkor a limitált bécsi húsár 6 krajcár, azaz 9,96 dénár volt. Kérdés, hogy a FLD 5,5 vagy 6 krajcárért adta-e tovább a húst a bécsi mészárosoknak. Ez a bizonytalan sorsú tétel minden évben hatalmas összeget tett ki. A marhakereskedőknek elszámolt ár és a hivatalos ár közötti különbség 1 font húsnál 0,50 és 0,53 krajcár között váltakozott. 56. Az ármozgást illetően figyelembe kell vennünk, hogy 1748 háborús év volt. 57. Pribram, A. F. 1938. 580-581. 58. A bécsi font 10 %-kal nehezebb volt, mint a genfi és 13,4 %-kal nehezebb, mint a lübecki. Ennek megfelelő arányban emelnünk kellett az ottani húsárakat is. Wiese, //. 1966. 90-91. és Piuz, A. M. 1975. 60-61. 59. Magyarországon a hivatalos árkimutatás és árszabályozás okmányai 1753-tól állnak rendelkezésünkre: TV. Ami a magyarországi alacsonyabb árszínvonalat illeti, annak okai és körülményei igen összetettek s így elemzésükre itt nincs mód. 60. F/I. és F/II.
