Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Mártha Zsuzsanna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben
kapott, a Hangyáé 1938-ban 14 % volt. Ennek kihasználására a Hangya két magáncéggel korlátolt felelősségű társaságot létesített. Ez a vállalkozás 56 %-kal részesedett a németországi — csakhamar legnagyobb — piacra irányuló exportunkban. 141 Németországba 1938-ban 689 q, 1939-ben 894 q, 1940-ben 1465 q és 1941-ben 2291 q libamájat szállítottunk. 142 Magyarországon a múlt század végén indult meg a libamájpástétom gyártása, abból mégis csak az 1920 utáni évektől kezdve lett említésre méltó kivitelünk. 143 A legkevesebb libamájpástétomot (95 mázsát) 1925-ben, a legtöbbet (664 mázsát) 1937-ben exportáltuk. Legfontosabb átvevőnk ebben az árucikkben Franciaország volt, jelentősebb piacunk még Svájc, Olaszország, Nagybritannia és az Egyesült Államok. Szállítottunk továbbá libamájpástétomot az olyan távoli országokba is mint Brazília, India, Mexikó, Japán. 144 A csomagolás osztályonként hagyományosan úgy történt, hogy a becsomagolt májat jég közé helyezték, ennek mennyisége az időjárástól függött. 145 A felszabadulás után a lúdállomány nagyarányú csökkenése következtében libamájexportunk rendkívüli mértékben visszaesett, holott a kiszállított friss libamáj mennyiségének akár többszörösét is értékesíteni tudtuk volna külföldön. 146 1938-ban csaknem 500 tonna friss libamájat exportáltunk, 1957-ben pedig mindössze 72 tonnát. 1945 után első alkalommal 1961-ben haladta meg friss libamájból kivitelünk a 100 tonnát. Áruhiány miatt az 1960-1971. évek átlagában nem több mint kb. évi 140 tonna libamájat exportálhattunk. Ezért is a francia, nyugatnémet, svájci és osztrák piacon egyre inkább nyomunkba lépett Izrael, Bulgária, Lengyelország és Jugoszlávia. 147 Kedvezőtlen tünet volt, hogy 1945 után romlott a kivitt magyar libamáj minősége. Amíg a második világháború előtti években exportált libamájnak még 80 %-a volt első osztályú, addig ez az arány 1964-ben 23,3%, sőt 1965-ben már csak 16,4%. 148 A minőségi hanyatlás azt eredményezte, hogy kivitelünkben az első osztályú és a másodosztályú friss libamáj együttes részesedése az egész mennyiségből az 1960. évi 77 %-ról az 1970-es évek elejére 50—55 %-ra esett vissza. 149 Rendkívüli erőfeszítéseket igénylő fejlődési folyamat eredménye lett azután, hogy az iparban kibontott libamájak átlagsúlya az 1974. évet megelőző 10 évben 15,2 dkg-ról 28 dkg-ra (84 %-kal) növekedett. 1 50 141. IhrigK. É.n. 11Z 142. Nagy A. 1961. 236. 143. Budapesten Goldscheider Károly már 1896-ban húskészítményeken és húspástétomon kívül libamájpástétom gyártásával is foglalkozott (Magyarország közgazdasági és közműveló'dési állapota... 8. köt 1898. 286-287). 144. Külkereskedelmi forgalom 1925-1938. évi kötetek. 145. HellL. 1930. 3. köt 153-154. 146. A friss übamájat főként október-január hónapokban exportáltuk. Az év többi részében többnyire libamájkonzervekkel láttuk el a külföldi vásárlókat. A nyers libamájat állandó piacainkon jobb feltételekkel (szabad devizáért) vették át, mint a libamájkonzerveket, annak ellenére, hogy a konzervkészítéshez általában a legjobb libamájakat szokás felhasználni. Az első osztályú libamájaknak is csak egy részéből lehet kitűnő minőségű konzerveket készíteni, más részeiből csupán kisebb értékű májkészítmények állíthatók elő (SzanyiJ. - Röder I. - Miklóssy G. 1959. 130.). - A magyar libamáj feldolgozás higiéniai feltételeit az importáló országok kifogásolják (Ballai A. - László L.-né 1972. 9.). 147. Ballai A. - László L.-né 1972. 10. - Bögre J. 1969. 8. 148. Szentirmai L. 1967. 91. 149. Ballai A. - László L.-né 1972. 9. 150. Szlamenicky I. 1977.45-46.
