Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években

b) A kor- és ivarcsoportok szerinti megoszlás alakulása A kor- és ivarcsoportok szerinti megoszlás alakulását — az adatok hiánya miatt — csak az 1920. évi országterületre vonatkoztatva mutathatjuk be (12. számú táblázat).

27 Itt a területileg megnagyobbodott Magyarországéhoz hasonló folyamat játszódott le. A csikók összállományon belüli aránya 1935-től 1942-ig emelkedett (15,2 %-ról 25,4 %-ra), csökkent viszont a felnőtt lovak részesedése (84,8 %-ról 74,6 %-ra). Az ivarcsoportok szerinti megoszlásban a háborús események módosulást nem idéztek elő. Az összállományon belül a kancák aránya 56—57 %, a heréiteké pedig 37—38 % körül mozgott. Érdemes azonban megemlítenünk, hogy mind a kanca, mind a herélt állományon belül a növendék lovakra jutó hányad emelkedett (8,1 %-ról 13,3 %-ra, illetve 2,8 %-ról 7,9 %-ra). c) A lóállomány fajta szerinti összetételének alakulása Forrásaink hiánya miatt ebben a tekintetben is az előbbiekhez hasonló problémával állunk szemben, s ezért csak az 1920. évi országterület lóállományának fajta szerinti összetétel változását van módunkban nyomon kísérni (13. számú táblázat). Az ismertetett adatok alapján megállapítható, hogy 1935-től 1942-ig az összállományon belül a meleg- és a hidegvérű lovak aránya a háborús események hatása alatt nem módosult (79 %, illetve 21 %). d) A lósűrüség alakulása Az egyes országrészek lósürüségének alakulását a 14. számú táblázat adatai mutatják.

28 Az 1920. évi országterületet illetően megállapítható, hogy a 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó lovak sűrűsége 1938-tól 1944-ig valamelyest csökkent (6,2-ről 5,9-re), úgyszintén hanyatlott a 100 szarvasmarhára eső lovak száma is. Az 1942. évi adatok alapján az egyes országrészek lósürüségének viszonyszámait összehasonlítva megállapítható, hogy a 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó lovak száma a Délvidéken volt a legmagasabb (8,9 db), egymáshoz közel hasonló értéket jelzett az 1920. évi országterület és a Felvidéki sáv (6,9, illetve 6,2). Ezeknél alacsonyabb volt a lósűrűségi mutató Kárpátalján (3,7) és Észak-Erdélyben (3,6). A 100 szarvasmarhára jutó lovak száma Délvidéken 51,8, az 1920. évi országterületen 37,9, a Felvidéki sáv területén 24,9, Kárpátalján 15,7 és Észak-Erdélyben 15,2 volt. 27. Saját számítás. A Felvidéki sáv és Kárpátalja lóállománya kor- és ivarcsoportok szerint az alábbiak szerint oszlott meg: Kor- és ivarcsoport Felvidé ki-sáv Kárpátalja Kor- és ivarcsoport db % 1 db % 3 éven felüli mén 797 0,8 217 0,7 3 éven felüli kanca 45 726 40,8 13 294 44,2 3 éven felüli herélt 28 666 30,3 12 146 40,1 Felnőtt ló együtt 75 189 79,9 25 657 85,0 Növendék ló 18 865 20,1 4 433 15,0 összesen 94 054 100,0 30 090 100,0 MSÉ megfelelő kötetei, valamint Szöllősy Z.: MSSZ 1939. Szöllősy Z.. MSSZ 1940. 28. Saját számítás alapján.