Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években
változását (9. számú táblázat). 23 Megállapítható, hogy a 100 kat. hold mezőgazdasági területté jutó lólétszám 1938 és 1944 között 14,5 %-kal esett vissza. Ezen belül a három éven felüli lovak sűrűségi mutatója 20 %-os csökkenést jelzett, mutatva a háborús igénybevétel mérvét, míg a növendékállatoknál 8,3 %-os emelkedés regisztrálható. A 100 szarvasmarhára jutó lólétszám 1938-tól 1944-ig 30 %-kal csökkent, amiből arra következtethetünk, hogy Magyarország mindenkori területén a háborús események a lovakat sokkal nagyobb mértékben érintették, mint a szarvasmarhaállományt. 2. A lóállomány jellemzői az ország egyes területein a) A lólétszám alakulása Vizsgáljuk meg,— a 10. számú táblázat adatai alapján —, hogy a második világháború alatt milyen arányban részesedtek az összállományból az ország egyes területei. 24 Forrásaink — sajnos — hiányosak, ezért csak az 1942. évi lóállomány országrészek közötti megoszlásáról tájékozódhatunk. Az adatok szerint a megnagyobbodott országterületen az 1920. évi Magyarország területére esett az állomány 67,1 %-a és a Felvidéki sáv részesedése 7,4%, Kárpátaljáé 2,4%, Észak-Erdélyé 12,1%, a Délvidéké pedig 11% volt. 25 Az 1920. évi országterületen a háborús igénybevétel ellenére 1938-tól 1944-ig a lólétszám 813 591-ről 859 976-ra, 6,7 %-kal emelkedett (11. számú táblázat). 26 Ha viszont az 1942—1944. évek változását jellemző adatokat tekintjük, ezek arról tanúskodnak, hogy az 1920. évi országterületen csupán 4,5 %, a visszakerült területeken pedig együttesen 33,7 % volt a lólétszám csökkenése. így feltételezhető, hogy a háborús igénybevétel elsősorban az utóbb említett területeket sújtotta. Adataink lehetővé teszik, hogy az 1920. évi országterület lóállományának területi megoszlás szerinti vizsgálatát is elvégezzük. Az 1935-től 1942-ig terjedő időszakot tekintve, jelentős változásról nem számolhatunk be. 1944 tavaszán viszont a lóállomány ból az Alföldre jutó hányad az északi megyék változatlansága mellett valamelyest emelkedett a Dunántúllal szemben. 23. Az 1000 kat. holdra vonatkozó adatok saját számítás eredményei, azokat a MSÉ-ek 100 km 2-re vonatkoztatva adták meg. A 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó lovak száma ugyancsak saját számítás. Az 1000 lakosra jutó lovak számának részletes vizsgálatit mellőztem, mivel nem szolgáltattak jelentős mértékben fogyasztásra kerülő termékeket, bár a szegényebb néprétegek lóhús fogyasztása - különösen a városokban - számottevő volt. 24. Ha az egyes országrészek 1942. évi lólétszámát összeadjuk, az a megnagyobbodott Magyarország 1942. évi összlétszámával nem egyezik meg, 0,2 %-os többlet jelentkezik. 25. Az 1942. évre vonatkozóan némi eltérés jelentkezik az itt közölt és a 2., valamint a 3. számú táblázaton feltüntetett adatok között. Nyüván adatközlési hibával állunk szembe. 26. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a 2. számú táblázaton feltüntetett adatok némi eltérést jeleznek all. számú táblázat adataitól, nyilván összeírási vagy elírási hibák folytán. 1942-ben Veszprém, Csongrád, Abaúj-Torna megyék és 1943-ban Vas megye lóállományában mutatkozott különbözet. Az ismertetett adatok közötti eltérés azonban nem számottevő. A százalékadat saját számítás.
