Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években
sában kell foglalkoznunk. A törvény kezdeményezésével a magyar kormány az ország gazdasági életét objektíve a hitleri Németország nagytérgazdasági koncepciójához kívánta közelíteni, lemondva a nagyobb arányú iparfejlesztés politikájáról. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a mezőgazdasági termelés fokozása, a belterjesebb gazdálkodás irányába történő fejlesztése volt kifogásolható, hanem az, hogy a kormányzat a törvénnyel az ország gazdasági életét a németek érdekeihez kívánta igazítani. Az állam az agrártermelés fejlesztésére tíz év alatt 1 milliárd pengős támogatást vett tervbe. Ebből az állattenyésztésre 137,100 000 P-t kívánt fordítani (kölcsönként 15,500 000 P-t és vissza nem térülő hitel formájában pedig 127 500 000 P-t). 21 Ezt az összeget még növelték volna a munkatervben külön rovatban szerepeltetett fejlesztési programok (törzskönyvezés, tenyészállat kivitel dotációja, állatbiztosítás stb.). A terv sikeres befejezése esetén az ország állattállománya — számosállatban kifejezve — 2,050 000 darabbal emelkedett volna, amelyből 1,250 000 esett a szarvasmarhára (60,9%), 200 000 a lóra (9,7%), 300 000-300 000 a sertésre és a juhra (14,7 %—14,7 %). Ez azt jelenti, hogy a tízéves terv befejezése után az 1942. évi lóállomány létszáma 22,4 %-kal emelkedett volna. 22 A munkaterv a lótenyésztés fejlesztésére a 137,100 000 P-ből csak 3,100 000 P-t (2,3 %) irányzott elő a következő megoszlás szerint. A lótenyésztés fejlesztésére 10 év alatt kifizetendő', vissza nem térülő hitel kölcsön pengő teny ész kancák megvétele és kedvezményes áron való szétosztása 2,000 000 fedeztetési állomások szervezése 500 000 futóistállók létesítése 600 000 3,100 000 Mint látható, a kormány a munkatervben előirányzott állami támogatás összegét teljes egészében vissza nem térülő hitelként kívánta folyósítani. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a programból semmi sem valósult meg az idő rövidsége miatt, hiszen 1944 őszén az ország már hadszíntérré vált. d) A lóállomány változása a területhez és a szarvasmarhaállományhoz viszonyítva Az ország területnövekedése és a hadiállapot hatása jobban lemérhető, ha az abszolút létszám alakulásán kívül különböző viszonyszámok segítségével vizsgáljuk a lóállomány 21. MGI irattári anyaga. MTAKI. 22. MGI irattári anyaga MTAKI. A munkaterv sikeres befejezése esetén az 1942. évi állatállományhoz viszonyítva a szarvasmarha létszáma 33,9 %-kal, a sertésé 22,4 %-kal, a juhállományé 107,3 %-kal és a baromfi létszáma kb. 100 %-kal emelkedett volna.
