Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években

megyéi (9 %), valainint Észak-Erdély (8 %). A legalacsonyabb értékkel Kárpátalja szerepelt (2 %). Vizsgálódásainknak ki kell terjedniük arra a kérdésre is, hogy a háborús események és az országterület változása következtében a számosállatban kifejezett összállatállományból a ló aránya 1935—44 között emelkedett-e vagy csökkent. Ebből ugyanis közvetve képet kapunk arra nézve, hogy a katonai sorozóbizottságok működése következtében milyen irányba mozdult el, illetve miképpen változott meg az ország igaerő szerkezete. (E kérdésre a későbbiekben még visszatérünk.) Ehhez azonban csak úgy juthatunk el, ha közös nevezőre hozzuk az egyes állatfajokat és a számosállatban kifejezett létszám alapján végezzük vizsgálatainkat. Számításaink az alábbi eredményt mutatják.

10 A lóállomány részesedése Magyarország számosállatban kifejezett állatállományából Adataink alapján megállapítható, hogy az összállatállományból a lovak részesedése a katonai igénybevétel következtében 1935-től 1944-ig fokozatosan csökkent, s arányuk 24,6 %-ról, 19,3 %-ra esett vissza. b) A lóállomány kor- és ivarcsoportok szerinti megoszlása Magyarország mindenkori területén a lóállomány kor szerinti alakulását 1938-tól 1944-ig a növendékállatok arányának fokozatos, 18,8 %-ról 24,2 %-ra történő emelkedése jellemezte (4. számú táblázat)

11 A növendékállomány és a felnőttállomány egymáshoz viszonyított arányában mutatkozó változásból arra a megállapításra jutunk, hogy a megnagyobbodott ország lóállományában 1938-tól 1944-ig jelentkező 41,7 %-os létszámemelkedés zömmel a növendékállományt érintette, amelyet a háborús veszteségek pótlása, a konjunktúra hatására fellépő tenyésztési kedv élénkülése és nem utolsó sorban a gazdaságoknak a lóállomány fiatalítását célzó törekvése idézett elő. A lóállomány ivarcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a tárgyalt időszak alatt az összállományból a kancák és a heréltek aránya nem változott. Az előbbi részesedése 56—57 %, az utóbbié 36—38 % körül ingadozott. Mindkét ivar10. Saját számítás alapján. Az 1935. évi és az 1942. évi adatok a KSH részéről nyilvánosságra hozott állatszámlálási eredményeket mutatják. MSK 100. kött. 1937. és MSÉ LI-LIV. köt. 1948. A többi évekre vonatkozó adatot a FM tavaszi haszonállat összeírása közölte. 11. A KSH a növendékállatok kimutatásán belül külön is feltüntette az egy évnél fiatalabb csikók számát. Az egyöntetűség és a könnyebb áttekinthetőség végett az egy éven aluli csikóállományt a növendéklovak százalékos megoszlásának megfelelően szétosztottam és a kapott eredménnyel növeltem a növendéklovak számát: mén 17 %, kanca 52 % és herélt 31 %. Év % 1935 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 24,6 22,7 21,8 22,4 20,3 19,5 17,7 19,3