Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években

MAGYARORSZÁG LÓÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA AZ 1938-1944. ÉVEKBEN CSÖPPÜS ISTVÁN Az első világháború végére pontot tevő békeszerződés Magyarország gazdasági életében súlyos következményekkel járt és az állatállomány tekintetében is teljesen új helyzetet teremtett. A békeszerződés következtében, a területelcsatolások miatt, — az 1911. évi állatszámlálás adatait alapul véve —, a háború előtti szarvasmarhaállománynak csak 34,6 %-a, a ló 44,8 %-a, a sertés 51,8 %-a és a juh 31,1 %-a esett az új országhatáron belül.

1 A veszteség érzékeltetése szempontjából, — és erről az alábbi táblázat adatai alapján is meggyőződhetünk —, sokkal többet mond, ha az egyes állatfajok létszámát azon művelési ágak területéhez viszonyítva vizsgáljuk, amelyeken a termelt takarmányok a táplálékukat szolgáltatták, illetve amelyeknek termőképességét trágyájukkal fokozták vagy amelyeken igavonó munkát végeztek.

2 Az 1911. évi állatállomány sűrűsége 1918 Állatfaj előtti utáni előtti utáni Állatfaj országterületen db/100 kh mezőgazdasági terület db/100 kh szántóföld Szarvasmarha Sertés Ló Juh Szarvasmarha egység 18,7 19,7 6,1 23,6 30,5 15,0 27,7 7,2 19,3 29,4 27,8 28,8 9,0 34,5 45,9 22,4 34,7 9,4 24,2 41,4 Az adatok tehát igen magas szarvasmarha- és juhsűrűség csökkenést jeleznek. E kedvezőtlen fordulatot pedig sem a ló, sem a sertés megnövekedett darabszáma nem tudta ellensúlyozni. S ha figyelembe vesszük, hogy a békeszerződés következtében a takarmánybázis is összeszűkült, a ló- és a sertésállomány fenntartásának alapját pedig a szántóföldi takarmánytermesztés biztosította, feleletet kapunk arra nézve, hogy a két világháború 1. A békeelőkészítés mezőgazdasági anyaga. 2. Gunst P.: 1970. 47.