Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938—1944. években
közötti időszakban miért bontakozhatott ki — sokszor a szarvasmarha rovására — alapvető ellentét az egyes állatfajok tartása és tenyésztése terén. Az említett táblázat adatai egyúttal az igásállomány kedvezőtlen irányú változását is kifejezik, mivel a szántóhoz viszonyított lósűrűség — szemben a mezőgazdasági területhez viszonyítottéval - jóval kisebb mértékben emelkedett. Közelebbről vizsgálva az igásállatok és a szántóterület egymáshoz viszonyított arányát, az alábbi képet kapjuk. 3 Az 1911. évi ló-, ökör- és tinóállomány sűrűsége 1918 előtti utáni országterületen db/100 kh szántóföld Felnőtt ló 7,1 7,1 Igázott ökör és tinó 4,6 3,6 összes igásállat 11,7 10,7 Adataink az új országterület 100 kat. hold szántójára jutó igásállat sűrűség csökkenését mutatják, amelyet csak némileg ellensúlyozott a nagyobb fokú gépesítés. Az első világháborút követő két évtized alatt Magyarország átlagos lólétszáma, kisebb ingadozásoktól eltekintve, 826 000 db körül mozgott. Az a tény pedig, hogy az állomány húsz év alatt nagyjából érintetlen maradt és nem csökkent erőteljes ütemben, mutatja az ország mezőgazdasági termelésének Nyugat-Európához viszonyított elmaradottságát. A gépesítés rentabilitásának hiánya miatt ugyanis a gazdaságok inkább az olcsó emberi és a nagyobb pénzkiadást nem igénylő állati munkaerőt vették igénybe. Még a nagybirtokokon is csak egyes üzemágakban terjedt el a gépek használata. így a lóállomány adott keretek közötti konzerválódása valójában az 1920. évi országterület agrárfejlődésének megtorpanására utal. Az elkövetkezőkben azt vizsgáljuk, hogy a második világháború és annak hatása, valamint a többszöri területváltozás idézett-e elő, s ha igen, milyen mértékben módosulást az ország lóállományában. 1. A lóállomány alakulása Magyarország mindenkori területén a) A lólétszám változása A második világháború alatt Magyarország mindenkori területén a ló létszáma 1935-től 1944-ig 885 895 db-ról 1,153 262 db-ra, 30,2 %-kal emelkedett (1. számú 3. Gunst P.: 1970. 48. és A békeelőkészítés mezőgazdasági anyaga.
