Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Takács Imre: A borhamisítás tilalmának változásai 1945 előtt Magyarországon
A BORHAMISÍTÁS TILALMÁNAK VÁLTOZÁSAI 1945 ELŐTT MAGYARORSZÁGON TAKÁCS IMRE A bort valószínűleg minden időben hamisították. Vízzel szaporítását éppúgy, mint festését, mesterséges illatosítását, túlzott savtartalmának csökkentését, eltarthatósága hamisításnak tulajdonképpen nem tekinthető fokozását már az ókorban gyakorolták. A görögök és a rómaiak a borkezelés sok finom fogásán kívül a legmerészebb borhamisítási eljárásokat is ismerték. Szakíróiknál bőven találhatók tanácsok a bornak hamisításszerű kezelésére. Azt sem tartották bűnnek, hogy bor elnevezéssel más italt hozzanak forgalomba. 1 Az idősebb Plinius (i.u. 23—79) História Naturalis XXXVI. könyvében leírta a borhamisítás különféle módjait, amelyek több tekintetben megegyeznek a „modern" hamisítási eljárásokkal. Ilyen pl. a Dél-Európában újabb időben is használatos gipszezés, amelytől a bor élénkebb színű, valamint tartósabb lesz és szesztartalma a gipsz vízelvonó tulajdonságánál fogva növekszik. Felemlíti Plinius a timsóval történt hamisítást is, ami ugyancsak az élénkebb szín elérésére szolgált. Elterjedt volt továbbá a bornak keverése főtt musttal. Az ókorban azonban a hatóságok rendszerint még elnézőek voltak az efféle borszaporító, borjavító eljárásokkal szemben; abban az esetben avatkoztak csak be, ha az egészségre ártalmas anyag került a borba. 2 Más volt ebben a tekintetben is a helyzet a középkorban, midőn szigorú büntetés kiszabását tartották megfelelőnek az ilyen csalások elkövetőire. Az első törvényt 1337-ben Angliában hozták a borhamisítók ellen. Nürnbergben és Németország több más városában — főként 1343 után — megbélyegzéssel, megvesszőztetéssel, a lakóhelyről kitiltással, sőt súlyos esetekben bitófával büntették a borhamisítást. Az 1487-ben Rothenburg an der Tauberben tartott birodalmi gyűlés a bornak nemcsak vizezését, hanem ahhoz bármely más idegen anyagnak hozzáadását is tiltotta és hasonlóképpen rendelkezett 1497-ben a Freiburg im Breisgauban tartott birodalmi gyűlés is. Franciaországban 1350-ben a kereskedőknek megtiltották a borok összekeverését és a bornak valótlan származási helyről elnevezéssel való forgalombahozatalát. Spanyolországban 1348-ban a bor gipszezését, Hollandiában pedig 1327-ben a borhoz az egészségre ártalmas anyagokon kívül bármely idegen anyag hozzákeverését is tilalmazták. 1384-ben Belgiumban több olyan anyagot jelöltek meg, amelyeket tilos a borhoz hozzáadni. Olaszországban az egyház kebeléből a borpancsolókat kiközösítették. l.Osztróvszkyné Német Á. 1932. 18., 25. 85. l.FeyérP. 1970. 3.
