Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón
A külföldi gyártmányú és szisztémájú permetezők alapján Magyarországon is készültek gépek. Kedveltek voltak a Vermorel működésűek. 70 Somlón ugyancsak a XIX. század végén terjedtek el az urasági szőlőkben a kézi fújtatós porozó szerkezetek, majd hamarosan a háti készülékek is. A paraszti szőlő itt sem tudott lépést tartani az urasági szőlőkkel. Sokan nem is poroztak. Azok, kik felismerték a jelentőségét, de még venni nem tudtak kézi porozó gépet, egy edénybe belemarkolva kézzel szórták a porozóanyagnak használt fahamut. Somlón a filoxéra 1880-ban jelent meg, de terjedése olyan lassú volt, hogy még a XX. század elejére sem pusztult ki a régi szőlők 1/3-a. 71 Szénkéneggel még 1897-ben is csak kevesen védekeztek. 72 Szénkénegezőket az urasági szőlőkben használtak először. Magyarországon többféle szénkénegező volt forgalomban. Somlón több helyen megtalálni ma is egy-egy példányt. Inkább az üvegtartályú „Attila" szénkénegezővel védekeztek. Ezt azért szerették, mert a szénkénegtartály üvegfalán a különböző adagoknak megfelelő számtáblázat volt. így nemcsak az irtó, gyérítő szénkénegdózis nagyságát tudták könnyen számolni, hanem látták azt is,mikor fogy ki. 73 Szénkénegezője nem volt mindenkinek. A szegényparasztok az urasági vincellérektől ismeretség révén próbáltak kölcsönkérni, amit pár pohár borért meg is kaptak. 74 Ha nem sikerült, akkor kihegyezett fakaróval kénegeztek. A szálvasat erre használni nem lehetett, mert a megugró kövektől szikrát kapva a szénkéneg meggyulladhatott. A szénkéneg robbanásától és gyulladásától félve, a szénkénegezőktől az urasági szőlőkben elvették a dohányzó eszközeiket. A fakaró által nyitott lyukba kis edénykéből csurgatták a szénkéneget, amit vagy a karó végével, vagy a szénkéneget öntő a lábbelije sarkával tömött be. Viharágyúval védekeztek a jégeső ellen. A századfordulón még csak 4—5 birtokosnak volt. Parasztszőlőkben nem állítottak fel viharágyút. A lőporral működő viharágyúk nem váltották be a hozzájuk fűzött nagy reményeket, a jég továbbra is ugyanúgy elverte a szőlőt. A durrogtatások miatt az istenfélő somlói szegénység mérgelődött, és félt. Magyarországon a századfordulón sokat vártak a viharágyú jégelhárító hatásától, ezért a nagybirtokosok szőleiben gyakran használták. 75 Munkámban az egyik legnagyobbhírű, de területileg legkisebb kiterjedésű történeti borvidék szőlészeti eszközeit vizsgáltam. A XIX. században bekövetkezett szőlészeti eszközök fejlődésére és alakulására akartam fényt deríteni. A karakterisztikus eszközök fejlődése a vizsgált korszak (XVIII. sz. vége és XX. sz. eleje) után is kimutatható, de a XX. század elejére kialakult formák, eszközszerkezetek állandósultak. A továbbiakban eszközváltás már nem alakult ki, csak a meglévő eszközök tökéletesedtek. 70. Többek közt a Kühne gyár Korona és Károly permetező gépei. KÜHNE, E. 1898/99. 1 11., vagy az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Hungária permetezője. 71. DRUCKER J. én. 36. Az öreg termesztők emlékeznek arra, hogy a hegytetőn fellépő füoxéra hatására már újratelepítettek, mikor a hegylábnál még a régi szőlőkről szüreteltek. 72. „A Somlyón kevesen szénkénegeznek még, jó volna pedig ott is! Jó lesz efelett idejekorán gondolkodni az érdekelt szőlős gazdáknak." Sv. H. 1897. nov. 14. 3. 73. Hasonló szénkénegezőt ábrázol CIFKA J. 1900. 164. árjegyzéke. 74. A vincellér és munkásai - a napszámosok - között nem volt nagy osztálykülönbség. 75. Drucker J. 1905. 35.
