Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón
A somlói munkaeszközök ismertetése előtt több oldalról próbáltam megvilágítani a zőlészeti-borászati munkaeszközváltás és gépesítés gátló tényezőit és a szükségességének okait. Somlón a világi és egyházi uradalmi szőlők ellenére is a kisüzemi termelés a jellemző a XIX. században, s még a XX. század közepén is. A nemesi, urasági szőlőkben az eszközfelszereltség jobb volt a jobbágy-paraszti szőlőkénél. Ez nemcsak a kéziszerszámok számát, hanem azok korszerűbb voltát, jobb minőségét is jelentette. Míg a paraszti szerszámok saját és falusi kézművestermékek voltak, ugyanakkor a kisüzemi szinten dolgozó uradalmak törekedtek kereskedelmi, gyári szériaeszközökkel dolgozni (kapa, metszőolló, növényvédelem gépei). Az urasági szőlőbirtok mintául szolgált a paraszti szőlőknek, s nem egyszer az urasági eszközök ki is kerültek a paraszti szőlőkbe. De a paraszti gazdaság sümegi kapája helyett az uradalmak sem használtak más fajtát. A készítő gyárak és üzemek kénytelenek voltak sümegi típusú kapát gyártani, amilyennel a nemesi, urasági szőlőben is dolgoztak. A nehéz munkájú kétágú villakapa a szarvaskapa a XX. század elejétől kezdve háttérbe szorult, csak 1—2 urasági szőlőben használták. A szőlészeti munkaeszközváltás során pl. a metszés munkájánál a használatból kiszoruló baltás metszőkést nem tudta a metszőolló helyettesíteni. Ez tette szükségessé, hogy a fűrész korábbi funkciója kiszélesedett, így már a metszésnek is fontos eszközévé vált. A növényápolás és növényvédelem eszközeinek használatában ugyancsak az uradalmi szőlők jártak elől. A paraszti üzemek itt már csak a kész gyári típusok közül válogathattak. IRODALOM BALASSA I. 1957. Quellen, Methoden und Ergebnisse der ungarischen Arbeitsgerätforschung. Österreische Zeitschrift für Volkskunde 9. BALASSA I. 1960. .4 magyar kukorica. Budapest. BALASSA I. 1972. Gondolatok a munkaeszközök történetének kutatásáról. (Tízéves a Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívuma.) Ethn. 83. BALASSA I. 1973. Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest. BARBARITS L. 1965. A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. Budapest. BÁTKY ZS. 1927. Szőlőmetszőkések a Néprajzi Múzeumban. NE. 38. CHAPTAL 1805. A boroknak termesztéséről, készítésekről és eltartásról való értekezés. Fordította N. FÁBIÁN JÓZSEF. Veszprém. CHAPTAL 1813-1914. Vizsgálódó és oktató értekezés d szőlő-mivélésről. I—II. Veszprém. Fordította N. FÁBIÁN JÓZSEF. CIFKA J. 1900. Pinczegazdászati czikkek szaküzlete. X. sz. képes árjegyzék. CSOMA ZS. 1977. A kertészeti növényvédelem írott emlékei a keszthelyi Georgikonban a XVIII. sz. végén - a XIX. sz. elején. Növ. véd. 2. CSORBA J. 1857. Somogy vármegye ismertetése. Pest. CSORBA Z. 1975. Növényvédelem Hazánkban a XVII. században I. Növ. véd. 9.
