Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón
Szálvassal csak simavesszőt ültettek. A gyökeres szaporítóanyagot ásóval, kapával ültették el. A hegynek kevésbé köves, lábi részén, fa ültetőfúrót is használtak egyes gazdák. Általánosnak nem mondható a használata. A vas ültetőfúrót urasági szőlőben használták. Ultetővasnak nevezték. Ezeken vas taposó volt. Egyik fajtájának végét csavarmenetszerűen képezték ki, mely így kivájta a földet. Nyele fából készült. Veszprém megye déli részén is elterjedten használták a szálvasat. 53 A szőlőmetszés és szaporítás eszközei A szőlő metszéséhez az egyik legkarakterisztikusabb munkaeszközt, a szőlőmetszőkést használták. Somlón a baltás formájú terjedt el, amit Somlószőllős régi pecsétjén is ábrázoltak. 54 A helybeliek görbekésnek nevezik, levéltári adat vass mecző-nek említi. 55 A metszőkéseket a helybeli kovács készítette. A XIX. században már gyári és kisüzemekben készült metszőkéseket is forgalmaztak. 56 A metsző kés baltás részét babukának hívták. 5 7 A metszőkéseket használat előtt kiköszörülték. A velük végzett munka finomságára utalhatnak azok a kifejezések amelyeket az adatközlők használtak: „vagdalták, csapkodták, kínlódtak vele". A metszőkéssel vágás még így is finomabb volt, mint az első kezdetleges szőlőmetsző ollókkal végzett munka. Az 1860—70-es évektől a metszőollók kiszorították Somlón a metszőkéseket a szőlő metszési munkájából. Az ország más területein is a filoxéravész előtt szinte teljesen végbement az eszközváltás. A korabeli szakirodalom is tükrözi ezt. 58 A szőlőmetszőkés így a XIX. század végén a szőlőtermesztésben funkcióváltozáson ment át. Elsődleges eddigi funkciója megszűnt, s csak a másodlagos funkciói maradtak meg. A XX. század elejére Magyarországon már csak foltokban használták másodlagos funkcióira a szőlőmetszőkést. Ilyen másodlagos szerepe volt a nyári csonkázás is, amire korábban is használták a metszés mellett. 59 A zöldoltás elterjedése után az oltást is pontból nem tudja elkülöníteni. A különbségtevést a kapák funkciója és a talajmegmunkálás történetében betöltött szerepük szerint tartja lehetségesnek. KECSKÉS P. 1967. 250. 53. VAJ KAI A. 1938. 44. Karózáshoz karózóvast használtak Eger környékén is, amit szekértengelybó'l kovácsoltak. VINCZE I. 1960. 135. 54. ILA B.-KOVACSICS J. 1964. 349. 55. OL. Zichy cs. lvt. P. 707. fasc. 74. et. An. 18. Sajnos általános az, hogy levéltári adatok minimális számban említenek munkaeszközöket. 56. WATHNER, J. 1825. N° 16. 23-26. ábra. Két baltás és két balta nélküli szőló'metszó'kést ábrázol. Az 1853. május 5-i virág és kerti termény kiállításon kiállított kerti eszközök között „Szó'lő metszó'-kés"-t is találunk. Dreher Ignác sebészeti eszközkészítő' pesti lakos készítményét. GL. 1853. 238. 57. Domonkos József 90 éves (Somlóvásárhely) adatközló'm, ki még látott metszeni metszőkéssel, s az öregektől hallotta gyermekkorában. Ugyanígy nevezték Veszprém megye déli részein is. VAJKAI A. 1938. 37. 58. „Legczélszerűbbek az egyenes késidomú, fokukon baltácskával ellátott metszőkések, de még jobbak az ahhoz való metszőollók." GALGÓCZI K. 1865. 191. „Metszeni metszőkéssel és kertész ollóval lehet." TERSÁNCZKY J. 1869. 238. 59. 1756. június 1-én a Somló jenéi oldalán rablótámadás alkalmával 5 tarisznyából a benne levő metszőkéseket elvitték. Valószínű, hogy a hegyre igyekvők júniusban a csonkázás munkájához vitték az eszközöket. OL. Zichy cs. lvt. P. 707. fasc. et. An. 18.
