Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón

ezzel végezték, ugyanakkor a szőlőben levő gyümölcsfák törzsének tisztítására és a sarjhajtások eltávolítására használták. A szőlőmetszőkés a metszési munkából kikerülve, teret engedett egy eddig jelentéktelenebb és más funkciójú eszköznek, a fűrésznek, somlói nevén: tükefürésznek. Míg a metszőkés baltás részével leverték a száraz, elhalt tőkerészt, a metszőollóval nem tudták ezt elvégezni. így a korábban kétféle munkafázisra használt eszközt, a használatának megszűnte után csak kettő felváltó eszköz tudta helyettesíteni.

60 A tőkefűrész megjelenése a szőlőnövény számára a kíméletesebb bánást és a gondosabb kezelést jelentette.

61 A tőkefűrész a XIX. század 60-as éveiben Somlón is gyorsan elterjedt, amit ugyancsak az urasági szőlők példaadásának lehet tekinteni. A paraszti szőlőkben valamivel később történt meg, mert itt eleinte „ . . . csak precíz emberek használták..." Somlón a metszőollót — emlékeik szerint — a szentgyörgyi Horváth család szőlejében használták először, majd fokozatosan több urasági szőlőben. Az 1880-as években Magyarországon általánosan elterjedt a használata. „A szőlőmetszésnél már annyira elterjedt hazánkban a metsző-olló használata, hogy felesleges taglalni ennek előnyét a metszőkés felett. Számos faját ösmerjük már a metsző-ollónak, melyek részint külföldi, részint hazai gyártmányok".

62 A metszőollók mellett nagy propagandahadjárat volt kiállításokon, szakirodalomban.

63 A kezdetben használt külföldiek mellett lassan magyar ollók is megjelentek, s a Borászati Lapok 1880-ban már „magyar jobbított szerkezetű" ollóról számolt be,

64 majd később a Politikai Újdonságok is.

65 Az első metszőollóknak, melyeket Somlón használtak, a felső vágópengéjük felfelé kunkorodott. Az ilyen típusú ollók ekkor általánosak voltak. A tőkefej metszését akadályozta a felfelé hajló pengerész, ezért ezek a használatból hamar kimentek.

66 Ezeken az ollókon egyenes lemezrugók voltak, s a kézfej számára védőkarimát képeztek ki a nyélen. Fejlődési fokozatot jelentett a kisebb spirálrugók alkalmazása a metszőollókon. Ezeket a rugókat Somlón kukac, hernyó rugónak hívták. A metszőollók elterjedését segítette Somlón, hogy a napszámba járók saját eszközeikkel mentek dolgozni az urasági szőlőbe. Itt ugyanis nem engedték meg a szőlőmetszőkések használatát, s a munkás kezét törte fel a rossz olló, teljesítményük lett kisebb. 60. Az első gyári tőkefűrészek még baltácskával ellátottak voltak. WATHNER, J. 1825. N° 6. 3. ábra. Ilyent ábrázol a Magy. Népr. II. 750. ábra; SZABÓ K. 1934. V. tábla 14. ábra. 61. „...a tőke száraz részeinek eltávolítására fűrészt kell használni és nem baltát, mert amazzal nem forgácsolhatik életre-halálra a tőke." TERSÄNCZKY J. 1869. 239. 62. BL. 1880. 34. 63. Az 1853. május 5-én a Nemzeti Múzeum épületében tartott kiállításon is több metszőollót mutattak be, így Jung Keresztély és fia sebészeti eszközkészítő ollóját, GL. 1853. 239., vagy Kremsből Krentsche kézműves szőlőmetszőoHóját, amit a szerkezeti jósága és alacsony ára miatt (1 Ft 12 kr) méltatták. GL. 1853. 229. A propagandára majd mindegyik korabeli szakkönyv és szakcikk kitért. 64. Rugója „ . . . nem más, mint a kés folytatása, és daczára a rugó nagy szilárdságának,mégis könnyen kezelhető." Ára 1 Ft 70 kr. volt. BL. 1880. 34. 65. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. 1882. 208. 66. Tersánczky is bemutat egy üyen típust (60. ábra), azonban az 59. ábráról, a mai szőlőmetszőollóformát megközelítőről írja: „ . . . minden szűk helyre férhetni; legajánlhatóbb." TERSÁNCZKY J. 1869. 238.