Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón

az új munkaeszközök elterjesztése érdekében (hírlap- és szaklapokban hirdetés, reklám, árjegyzékek, bemutatók, kiállítások, iskolai propaganda stb.).

3 6 8. A jobbágyfelszabadítás után a napszámba járók továbbra is saját eszközeikkel jártak dolgozni. Somlón is pl. a metszőollók elterjedését segítette, hogy aki tudott vett magának, mert így gyorsabban és könnyebben ment a munka a közvetlen kezdeti szerszámhasználati nehézségek után. A szőlő talajmüvelésének eszközei A Somlói borvidék talaja erodálódott, szétmállott nehéz bazalt, melyen kiváló minőségű bor terem. A talajművelést nehezíti a kötött, köves föld. A múltszázadi mezőgazdasági szakíró hiányolja is, hogy megfelelő minőségű eszköz hiányában a hasonló nehéz művelésű szőlőkben a munkálatok elhanyagoltak.

3 7 A kövek és a nehéz műveletű talajok pedig meghatározzák a munkaeszközök alakját, anyagát. GALGÓCZI K. írja: „Az apró kövek csak annyiban ártanak a föld közt, mennyiben a művelő eszközök előtt akadékoskodnak s azokat rontják, .. ."

38 Ilyen talajon igen hamar kopik a kapa, gyakran 2—3 évenként kellett cserélni Somlón is. Ugyanakkor erős vaskapát használtak a szőlőben, amit megkülönböztettek a vékonyabb lemezű, könnyebb és a szőlőben e miatt soha nem használt kapától, a vászonkapától.

39 Azt, hogy a kapa formája a talaj minőségétől alapvetően függ, már GYÖRFFY I. észrevette,

40 majd BALASSA I. is igazolta.

41 Somlón a szőlőkben háromféle alakú kapát használtak. Szőlő nyitására a kis bujtókapát, a többi kapálási alkalomra a sümegi kapát. Régebben kb. az 1920-as évekig használtak kétágú villakapát az ún. szarvaskapát, aminek fokozatos kiszorulását mutatja, hogy visszaemlékezéseik szerint nyitás előtt a fagyott föld fellazítására használták. Mindig kéziszerszámokkal dolgoztak, a kis területű szőlők és a lejtés nem tette lehetővé fogat, csörlő alkalmazását. Az 1870-es évektől pedig Magyarországon már — főleg síkvidéki szőlőkben — különböző szerkezeti megoldású talajművelő eszközök kerültek kipróbálásra. A kétágú, tipikusan nehéz talajra való szerszám, amit a XIX. századi szakírók a 36. Bár a szaksajtó a földbirtokos osztály kezében volt, s elsősorban az ő érdekeiket képviselte, de a géppropaganda a parasztok szeme előtt folyik le. VARGA GY. 1965. 309. Somló környékének helyi újsága a Somlyóvidéki Hírlap volt. Előfizetői között nagy számmal voltak Somlón birtokkal rendelkezők, ezért 1897. június 6-tól hetenként adott hírt Somló hegyéről és a szőlőkről. Továbbiakban Sv. H. 37. „A termesztés czélszerű vezetésére czélszerű eszközök szükségesek; nálunk ezek is jobbára szinte hiányzanak, mit különösen sziklásabb hegyeinken lehet észrevenni: a kéreg keménysége miatt azok vagy rosszul, v. épen nem is míveltetnek, . . ." PÉTERFY J. 1950. 116. 38. GALGÓCZI K. 1865. 186. 39. A népterminológia ezzel a névvel különbözteti meg, mintegy a máló, feslő vékony vászonanyagra utalva. 40. GYÖRFFY I. [1934-37] II. 200. 41. BALASSA I. 1960. 161. A talajszerkezet és kapaforma közötti összefüggést mi is valószínűnek tartjuk még akkor is, ha egyes mikrorégiókban ez nem mutatható ki teljesen tisztán valamilyen tényező hatására. Lásd KECSKÉS P. 1967. 251.