Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón

szinte egyáltalán nem foglalkoztak. A felvásárló kereskedőnél volt csak komolyabbnak nevezhető borászat a XIX. században.

31 A gépesítés fejlődésével egyre több kis gépet használtak fel a szőlészet-borászatban is. Mint a mezőgazdasági gépesítés megindulásának és fejlődésének,

3 2 úgy a szőlőtermesztés gépesítésének is azonos elvi okai voltak; a munkaerőhiány és munkaerődrágulás, valamint a világkapitalizmus kialakulásával a fokozódó árutermelés. A szőlőtermesztés és borászat gépesítésére kényszerítően serkentőleg a következő okok hathattak, melyek a gátló tényezők mellett, sokszor együttesen, dialektikus egységben jelentkeztek. 1. A robotos munkaerő használhatatlansága.

3 3 A XVIII. századi uradalmakban is az allódiális szőlők munkáinak nagy részét kénytelenek napszámos bérmunkásokkal végeztetni.

34 A robotosok saját eszközeikkel voltak kötelesek dolgozni menni, s ekkor mindig a rosszabbat vitték magukkal,

35 amellyel jól dolgozni nem lehetett. 2. Egyes minta gazdaságok, állami telepek előljáró példái, melyek a XIX. század második felében váltak jelentőssé. Ilyen állami szőlőtelep Somlón, a vásárhelyi oldalon is volt. 3. A filoxéravész — a majdnem totális kártételével — utat nyitott a fejlettebb szemléletű szőlő-borgazdálkodásnak. A homoki szőlők gépesítése megoldhatóvá vált. 4. A nyugat-európai példák és tapasztalatok rendelkezésre álltak. Szakemberek, tanulmányútjaik révén, a XIX. század utolsó harmadában saját szemükkel győződhettek meg a gépesítés lehetőségeiről és előnyéről. 5. A XIX. század közepétől alapított magyar gyárak (Vidacs, Kühne stb.) kész, kipróbált gyártmányokat vehettek át. Hirdetéseikben, felszólalásaikban a múlt századi szaklapokban kérik is a termelőket, hogy a legújabb eszközeiket a gyáraknak mutassák meg, lemásolás és sokszorosítás céljából. 6. A tudományos szakismeretek bővülésének is igen nagy szerepe volt. A XIX. század végére a természettudományos ismeretek hatása a magyar szőlészeti-borászati szakirodalomban is tapasztalható. Az intézményesített gazdatanfolyamok, a vincellérképző iskolák növendékei új szemlélettel és viszonylag a legfrissebb, legkorszerűbb tudással kerültek ki a gyakorlatba. 7. Ugyancsak jelentőseknek kell elkönyvelni az újabb szőlészeti-borászati eszközök melletti nagyarányú propagandát, melynek minden formáját igyekeztek kihasználni 31. „ . . . voltaképen csak a kereskedelembe került bormennyiség jut behatóbb kezelés alá". KELETI K. 1875. 182. 32. VARGA GY. 1965. 268. 33. „ .. . robotos munkások, kik csak egy napi lusta munkájok után is több évre megronták a szó'lló't, s tudatlan vinczellérek által, fó'kép, ha a gazda maga is ilyen volt, nem sokra mehettünk . . ." PÉTERFY J. 1850. 83. 34. RAVASZ J. 1938. 27., 70; GERENDÁS E. 1934. 138.; WELLMANN I. 1933. 142.; CSAPODYCS. 1933.42. 35. „ . . . legyünk bizonyosak, hogy úr dolgára mindig a'rosszabbat, az ócskábbat, az elkopottabbat viszi, mit maga az emberiség önös szenvedélye is elhitet, — én legalább így tapasztaltam: már pedig rossz, elvásott eszközökkel nagy czélra sikerrel dolgozni valóban probléma:. . ." KIRÁLY P. 1845. 258.