Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Pintér János: A kecskeméti „Miklós" szőlőtelep létrejötte és első évtizede

1. Kecskemét a kérdéses területet átengedi ingyen a minisztériumnak, de csak addig, amíg szőlőtelepként használja. (A földművelési tárca a használatba vételnél „közgazdasági célokat" akart rögzíteni, a város azonban szigorúan ragaszkodott a kizárólagosan szőlőművelési célokra való használathoz.) Ha a területet a szerződő fél már nem veszi igénybe, az a rajta lévő valamennyi épülettel együtt kártérítés nélkül a város tulajdonába megy át. 2. A telepen építendő épületekhez szükséges tégla fele részét díjmentesen, másik felét pedig előállítási áron bocsájtja a város a szőlőtelep rendelkezésére. 3. A telep körülkerítésére szintén ingyen ad a város akácfa csemetéket. 4. A telep az ott termelt és eladásra szánt szőlővesszők 6 %-át ingyen adja át a városnak, azzal a kikötéssel, hogy ezeket a szőlővesszőket a városi szőlőtulajdonosok csak saját céljaikra használhatják. 5. Amennyiben idővel a szőlőtelepen egy vincellériskolát is létesítenének, akkor a minisztérium kötelezi magát, hogy az iskola növendékei közé az első évben 10 kecskeméti születésűt vesznek fel, a következő években pedig a felvehető tanulók egyharmada legyen kecskeméti születésű. 6. A telep területén levő ún. „lábas erdőt" a város ki akarta vágatni és saját céljaira felhasználni. A minisztérium ezt ellenezte, mondván, hogy a homokfúvások ellen a telepnek szüksége lehet rá. Végül is a következő évben a vitatott erdőt a minisztérium megvásárolta.

1 7 /. Koritsánszky János (1854-1923) 17. OL. FIK. K. 168. 271. cs. 1883-5-3411. 13.768/883; továbbá: BKML Kecskemét kgyjkv. 1883. május 18. 134. és 240.,valamint Kecskemét kgyjkv. 1884. 77.