Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)
Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón
veszteségeket, a homoki szőlők területi növekedése megítélésünk szerint Pest megyében is legalább 100 %-os lehetett. Nem rendelkezünk valamennyi településünkre nézve ilyen, a fejlődés mennyiségi oldalára utaló számokkai. Ha adataink lényegesen szórtabbak és esetlegesek is, hivatkozni rájuk mégsem lesz talán felesleges. Egyik forrásunk szerint Kecskeméten 1890—1892 között ugyanannyi, 1800 kh homokföldet parcellázott fel a város, mint a megelőző 40 év alatt. A parcellázásoknak azonban csupán a kezdete volt ez, hiszen az 1920-as évek elejéig több mint 6000 hold futóhomokot osztottak szét kimondottan szőlő telepítési célzattal. A példátlan méretű parcellázások és homokmegkötési akciók fő mozgatója - írja forrásunk — a város nagylátókörű polgármestere, Kada Elek volt. 24 A szőlő- és gyümölcstermelés nagyméretű kiszélesedéséről szól később a helybeli szaklap is. „Ama élők közül is — írta 1930-ban — még igen sokan emlékeznek arra, hogy a város körül napi járóföldre eső terület kopáran állott, s csak mint úgynevezett 'nyomás' szolgáltatott birkalegelőt". E „nomád időkre emlékeztető" legelőkön a szőlőkultúra rohamos térhódításával viszont ezrek és ezrek találtak maguknak megélhetést, egyben „tekintélyes adóalannyá vált ez az értéktelen terület" 25 „Alegnagyobb telepítések történtek 1892-tol 1907-ig" — írta ugyanaz a szaklap egy korábbi száma. „1907-ben pl. több mint 700 kat. holdat telepítettek be szőlővel. A következő esztendőkben már csökkentek a telepítések — folytatja —, úgyhogy 1908-ban csupán 70 hold esik és azóta számottevő telepítés nem is történt". 26 A szőlők területi nagyságát illetően forrásaink egymásnak sajnos ellentmondóak: egyik szerint 1913-ban 11 111 kh (1933-ban pedig valamivel több: 11 977 kh) a másik szerint 13 000 kh volt (bár 1000 kh-t később elöregedés miatt ki kellett vágni). Ugyanakkor az 1930-as évekből származó két adat is (pedig közben telepítés nemigen folyt) 16 000 holdra teszi a szőlők területét. 27 Bizonyos, hogy 1895-höz mérten, amikor az üzemstatisztika szerint 5909 kh szőlő volt a város határában, 28 a fejlődés épp a századfordulón igen nagyarányú és gyors iramú lehetett. Ceglédről és Nagykőrösről még kevesebb adattal rendelkezünk. Azt tudjuk csupán, hogy 1902-ben Cegléden 3769, s az 1920-as években (feltételezve, hogy telepítés a háború után itt sem nagyon folyt) 4218kh-nak írták 29 (bár az utóbbi időszakból származó egyik adat 6000 holdnak is mondta) a város szőlőterületét. 30 Ha a 3700 és 4200 holdas adatokat — minthogy a valósághoz csakugyan közelállóaknak tűnnek elfogadjuk, s azokat a néhány évvel korábbi üzemstatisztika 2476 holdat mutató adatával összevetjük, a századfordulón itt Cegléden is jelentős gyarapodást konstatálhat 24. BKmL. Kecskemét városi iratok. Vegyes, kézirat. Wolf István, 1926. 43. p. 25. Kecskeméti Szőlősgazda, 1930. márc. 26. Kecskeméti Szőlősgazda, 1927. jan. „Hogy Kecskemét városiasság szempontjából - tette hozzá a cikk némileg jogos önérzettel - kivált a többi alföldi városok közül, azt szőlőjének és gyümölcsöseinek köszönheti". 27. BKmL. Kecskemét városi iratok. Vegyes, kézirat. Kecskemét múltjának áttekintése. 1938. 8. sz.; Uo. Wolf István, 1926. 34. p.; Kecskeméti Szőlősgazda, 1930. júl.; Ua., 1927. jan. 28. Magyar korona, 1896. I. köt. 310. p. 29. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 1910. II. köt. 377. p.; Cegléd, 1931. 260. p. Cegléd egész határa 49 963 kh volt. 30. Gesztelyi Nagy László, 1929. 26. p.; Magyar korona, 1896. I. köt. 310. p.
