Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

P. Erményi Magdolna: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában

típusok is. A leletekben egész gyümölcsök is előfordulnak. A brnoi középkori hulladékgyűjtő vermekből. A. Rhezák és A. Fitz, ismertetnek cseresznye-kőmagvakat.

8 9 E szerzők sokáig tévesen más irodalomra támaszkodva ezeket „építkezési, ill. épület áldozati" leleteknek tartották. A VII—IX. századból származó nagymorva fejedelemség központjából, Mikulcice-ből a nagyarányú ásatásokból bőséges, zömében szenesedett leletanyagot tártak fel. Az anyag tűzhelyekről, hulladékvermekből, sírtöltésekből származik. A termések és magvak mellett szenesedett és nem szenesedett famaradványok is vallanak a kor növényzetéről. E leletegyüttesben a vadcseresznyét 2 famaradvány és 3 nem szenesedett kőmag, a sajmeggyet 3 db szenesedett kőmag (lOi X 7,8 X 6,0 mm) képviseli.

90 Uhersky Brod városában 1962. évben a XIII-XIV. századi réteg feltárásával gazdag növényi anyagra is bukkantak a régészek, amely 2947 db meggy és cseresznyekőmagvat is tartalmazott.

91 Az 1960-as évek végén folytatódó leletmentő régészeti kutatás anyagából is számos növényi lelet elemzése vált lehetségessé. Ebből az anyagból 2641 db cseresznye és meggykőmagvat találtak a XV—XVI. századból. A magvak nagysága és alakja igen változó, ami arra mutat, hogy mindkét fajt több fajtában termesztették, valószínűleg a cseresznye fajta volt a több. A kis gömbölyded kőmagvakat a vadon növő madárcseresznye magvainak tarthatjuk, a többi valószínűleg ropogós és szívcseresznye típusból származik. (Méretek: h: x v x sz: = I. tip.: 6,3—7,2 X 5,7—6,6 X 4,4—53; H* tip.: 7,2-7,7 X 5,7-5,9 X 4,4-4,9; III. tip.: 9,3-10,6 X 7,6-8,1 X 5,7-6,3; IV. tip.: 7,8-8,7 X 7,6—8,7 X 6,0—6,5 mm). A fentieken kívül 4 törpe (cseplesz) meggykőmagvat is találtak, melyek kis méretűek, sima felületűek, a talphegnél bordázottak, ovális alakúak. A háti élük enyhén, a hasi varrat bordái is alig emelkednek ki.

92 A középkorban jóval gyakoribb növény lehetett mint ma, gyümölcseit alkalmilag gyűjtötték. Opava történelmi városrészében (XIII—XV. században) történt feltárások eredményeiről több ismertető jelent meg. 1961-ben 962 db cseresznye és meggykőmag és gyümölcshús maradvánnyal együtt külön 109 db cseresznyét közölnek. 1962-ből hulladékvermekből 2715 db, 1963-ból 39 db és az 1967. évben történt feltárásokból 1352 db kőmag képviseli a két gyümölcsfajt a leletegyüttesben.

93 Ostravából is a XIII-XIV. századból 51 db kőmag ismeretes.

94 Olomoucből az 1261-ben betelepült városmag Pavelcak utca 10-12 sz. ház udvarának feltárásából 13 vad- és 170 db termesztett cseresznyekőmag került elő.

95 Labem-Opatowicében XIV. századi kutlúrrétegből 1 egész (h: 10,6; sz:9,3; v: 7,4 mm) és 2 db fél kőmagvat találtak más gyümölcsleletekkel együtt.

9 6 Plzenből is a XPV—XV. századból a két fajból 291 kőmag származik. Az elemzések alapján megállapítható, hogy a leletanyagban a cseresznye képezi a magvak többségét, melyben a vadonnövő és nemesebb változatok egyaránt jelen vannak, kisebb mennyiségben a meggy is.

9 7 89. Fietz, A. 1941.62, 66. 90. Opravil, E. 1972. 3, 9. 91. Opravil, E. 1966. 64. 92. Opravü, E. 1976. 18, 20, 21. 93. Opravil, E. 1964. 19, 23; 1968. 47-48.; 1965. 83.; 1969. 175-181. 94. Opravil, E. 1964. 9. 95. Burian, V.-Opravü, E. 1970. 151. 96. Tempir, Z. 1962. 515. 97. Opravil, E. 1966. 84-88.