Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Vajkai Zsófia: Régi magyar dohányfajták és termesztésük (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában)

Anélkül, hogy részleteznénk ezt a nagy munkát, egymást követő fázisait ennyiben foglalhatjuk össze: 1. Kiválasztás és fajtiszta szaporítás. 2. Az utódok bírálata egymás mellé vetett parcellákon. 3. Az alkalmatlanok kiselejtezése és a legmegfelelőbbek további szaporítása. 4. A kiválasztottak széleskörű és nagyarányú kipróbálása különböző típusú gazdaságokban és különböző termesztési viszonyok között. 5. Az így is bevált legjobb nemesített dohányváltozatok folytatólagos kipróbálása mellett az arra kijelölt dohánymagtermelő gazdaságokban megindulhat a köztermelésre szánt kincstári dohánymag termesztés. 6. A termesztett dohánymagot a Kísérleti Állomáson megfelelően kezelték, majd 1/2, illetve 1 kat. holdra számított csomagolásban megküldték a Dohánybeváltó Hivatalnak. Minden Dohánybeváltó Hivatal kizárólag olyan dohányfajta magját kapta, melyet a hatáskörébe tartozó termesztési tájkörzetben sikerrel lehetett termelni.

38 8. A dohány beváltása 1928-ban. MMA 6581 38. Juhász Árpád főleg a Debreceni, Tiszai, Szuloki és Kerti dohányok fajtaelemeire való bontásán dolgozott. Mikor sikerült egy-egy megfelelő, továbbtermesztésre alkalmas anyagot találnia, azokat termelési körzetenként, az adott talaj és éghajlati viszonyokat figyelembevéve osztotta szét, s próbálta ki már üzemi méretekben. Erről a munkájáról a hagyatékában található számos megfigyelési könyve tanúskodik.