Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Selmeczi Kovács Attila: Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon

század végéig a legnépszerűbb és legelterjedtebb típus volt a nagyobb gazdaságokban.

4 5 Közkedveltségének oka abban kereshető, hogy napi teljesítménye több mint kétszerese volt a hohenheimi és rimaszécsi gépeknek (3-4 holddal szemben 8—10 hold bevetése), és mozgó vetőszelencéi révén ez a géptípus mindenütt egyenlő mélyre rakta a repcemagot. Korabeli minősítés szerint „a Garrett-féle vetőgép a repcze vetésénél is a legtökéletesebb munkát teszen".

46 2. Molnár-féle háromsoros repcevetőgép. GL 1859. 214. A vetés gépesítése, nevezetesen a sorművelés bevezetése olyan agrotechnikai változtatás volt a repcetermesztés munkafolyamatában, amely a repce művelésmódját eltávolította a gabonaféléktől. A sorba vetett repce gondozása az aratásig már teljesen megegyezett a kapáskultúráéval. így a vetés gépesítésének, a sorművelés gyakorlatának kiszélesedése a repcét kiemelte a gabonaneműek műveléstechnikai köréből, és az intenzív gazdálkodás jegyeivel rendelkező kapásnövények sorába iktatta. A sorbavetett repcét ősszel feltétlenül meg kellett kapálni, majd a téli fagy ellen a sorokat feltöltögetni. Ennek elmulasztása nagyon bizonytalanná tette a termést. A repce vetés utáni őszi kapálására akkor került sor, amikor a növény 3—4 levelet 45. Korabeli vélemény szerint: „Kisebb gazdaságokban a kézi sorvetők is elég előnyösek, mint a rimaszécsi 4 soros, vagy a hohenheimi 2—3 soros repczevetőgépek, melyek elég olcsók is, nagyobb jószágokban azonban a Garret-féle vetőgép a legalkalmasabb, mellyel egy nap fogatváltoztatással 6-7 sőt több hold is bevethető." KÉGLY S. 1865. 69. 46. KORIZMICS - BENKÖ - MORÓCZ 1858. 52; KÉGLY S. 1865. 54.