Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977 (Budapest, 1978)

Pintér János: A kecskeméti „Miklós" szőlőtelep létrejötte és első évtizede

A KECSKEMÉTI „MIKLÓS" SZÖLÖTELEP LÉTREJÖTTE ÉS ELSŐ ÉVTIZEDE* PINTÉR JÁNOS Miklóstelep közigazgatásilag nem létezik, a térképen nem található. Az egykori szőlőtelepen ma a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egyik részlege üzemel, és a köréje telepedett néhány száz családi ház a hozzátartozó kerttel alkotja a mai Miklóstelepet. Tulajdonképpen nehéz is körülhatárolni területét, hiszen közigazgatásilag egyik fele Kecskeméthez, a másik pedig Hetényegyházához tartozik. Közel egy évszázaddal ezelőtt Miklóstelep nevétől volt hangos az ország, legalább is szőlő- és bortermelés tekintetében. Ma már Kecskeméten is kevesen tudják, mit is takar ez a név, honnan származik eredete. Úgy véljük, nem haszontalan ennek felelevenítése és úttörő munkájuknak az eddiginél részletesebb ismertetése, értékelése. A múlt század utolsó évtizede a virágzó magyarországi szőlő- és bortermelés legtragikusabb időszaka volt. A Nyugateurópából behurcolt, szőlőn élősködő gyökértetű, a filoxéra iszonyú károkat okozott, különösen a hegyvidéki szőlőket tarolta le, és történelmi borvidékeink legértékesebb, legnemesebb szőlői pusztultak el. A filoxérát először 1875-ben Pancsován fedezték fel, kezdetben nem tulajdonítva neki komoly jelentőséget. De mikor kiderült, hogy terjedésének nem sikerül gátat vetni, megszülettek az első intézkedések. Ezek összhangban voltak a külföldi határozatokkal, hiszen Nyugateurópában ebben az időben már óriási szőlőterületeket lepett, illetve pusztított el a filoxéra. A nyolc európai állam küldötteinek részvételével 1877-ben Lausanneban megtartott nemzetközi filoxéra kongresszus, — amelyen magyar küldöttek is résztvettek —,mint a kártevő elleni védekezés egyik módját ajánlotta „a szőlőnek homokkal való borítását".

1 Az Országos Filoxéra Bizottság 1879-ben hozott határozatot arról, hogy a „szőlőtermelőknek ajánlják a tövek elhomokosítását".

2 A homokon való szőlőtelepítés korántsem volt új dolog Magyarországon, hiszen évszázadok óta foglalkoztak vele, de a szakszerűtlenül kezelt szőlők gyenge minőségű borokat adtak. A külföldi, főleg franciaAz itt közölt dolgozat részlete a Duna-Tisza közi szőlőtelepek történetével foglalkozó nagyobb tanulmánynak. 1. OL. FIK. K. 168. 154. cs. 1877-5-55 18.617/877. Emich Gusztáv miniszteri delegáltnak jelentése a Lausanne-ban tartott nemzetközi Phylloxera congressusról. Kézirat. 2. OL. FIK. K. 168. 161. cs. 1879-5-725. 26.221/879.