Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon

A REPCETERMESZTÉS ALAKULÁSA A XIX. SZÁZADBAN MAGYARORSZÁGON SELMECZI KOVÁCS ATTILA A magyar agrárkultúra XIX. századi történetében kevés olyan növény van, amellyel a korabeli mezőgazdasági szakirodalom annyit foglalkozott, mint a repcével. A XIX. században, különösen a század közepének néhány évtizedében a magyarországi olajosnövénytermesztés központi helyét a repce foglalta el.

1 Termesztésének súlya a nagybirtokra koncentrálódott, és — Balogh István szavaival — „ezekben az években az állandó tőkeszegénységgel küzdő és az időnkénti gabonádé konjunktúráktól erősen sújtott nagybirtokosok reménysége, vagy romlásának okozója volt."

2 A repce meghonosodását és gyors elterjedését nagyrészt annak köszönhette, hogy a hagyományos gazdálkodás rendjébe: az őszi és tavaszi ugarfordulóba minden nehézség nélkül beilleszkedett. A re pce termesztés XIX. századi térhódításának alakulását elsősorban mennyiségi oldalról kísérelem meg feltárni. A statisztikai adatok segítségével történő vizsgálódás — a források sajátossága miatt — csak a XIX. század második felére korlátozódik. Az 1850. előtti évekre vonatkozó számszerű adat nem áll rendelkezésre, ilyen jellegű felmérés nem készült.

3 Az 1850-es években viszont a magyar kereskedelmi és iparkamara már rendszeresen közölte a Pester Lloyd-ban a repcemagforgalmat,

4 aminek alapján a termesztés mértékének alakulását nyomon követhetjük.

5 A különböző gazdasági folyóiratok ezektől az évektől kezdve szintén tájékoztatást adtak a repcetermesztés statisztikai alakulásáról a termesztők számára. A gazdasági szakírók, de a gyakorlati szakemberek által is nagy számban publikált cikkek sok értékes felvilágosítást adnak a repcetermesztés alakulásáról, azt befolyásoló közgazdasági, politikai, természeti stb. 1. A dolgozat része a magyarországi olajosnövények történetét monografikusán feldolgozni szándékozó munkának. 2. Balogh I. 1961. 8. 3. E szempontból használható elsó' statisztikai munka Hain, J. 1852-53. Értékelését és kritikáját a repcére vonatkozóan adja a GL 1853. 565., amely Hain adatait igen sok értékes adattal kiegészítette. 4. A repcére vonatkozó jelentős statisztikai anyagot is tartalmaz Benda Gy. 1973. munkája, amit a dolgozat megírása után kaptam kézhez. 5. Gunst Péter a két világháború közötti időszak repcetermesztésének vizsgálatánál a terméseredményt meghatározóbbnak tartja, mint a vetésterület mértékének alakulását. Gunst P. 1970. 232.