Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon

tényezőkről. A repcetermesztés XIX. századi alakulását — főképpen ezen adatok révén — a nagybirtok és a paraszti gazdaság szempontjából is vázlatosan érintem. Ehhez az anyaghoz kapcsolódik a termesztéskörzetek kérdésének, valamint a repcetermesztés századvégi hanyatlásának áttekintése. I. A repce két termesztett faját művelték a XIX. században — a hazai gazdasági irodalomban használt megjelölésekkel élve -: a réparepcét (Brassica rapa var. silvestris, a tarlórépa repcealakköre) és a káposztarepcét (Brassica napus var. oleifera, a karórépa alakkörének repceváltozata). Mindkettő őszi és tavaszi formával rendelkezik.

6 A hideget jobban tűrő réparepce előbb terjedt el Európában. A XVIII. század közepén Észak- és Nyugat-Európában már általánosan művelték.

7 A káposztarepce viszont csak ekkor kezdett terjedni a Németalföld felől, művelésének kibővülése a XIX. század elejére esik.

8 A Kárpátmedencében a repce XVIII. századi szórványos termesztése még a réparepcére korlátozódott. A nagyobb olajhozamú káposztarepce csak a XIX. század első évtizede után kezdett teret hódítani, és a réparepcét hamarosan visszaszorította a Bánság területére.

9 A két repcefaj megkülönböztetését művelésmódjuk és felhasználásuk nem kívánja meg. A repcével foglalkozó agrártörténeti értékű gazdag forrásanyag a két faj között éppenezért nem tesz különbséget. A változatokat: az őszi és tavaszi repcét viszont megkülönbözteti, a művelésmód miatt. Az adatok tanúsága szerint Magyarország területén a XIX. században döntő arányban az őszi káposztarepcét termesztették, mivel a legjobb terméshozamot ez adta.

10 A repcetermesztés mértékének történeti vizsgálata a fajok és változatok megkülönböztetését nem indokolja. A termelés alakulásának változása szempontjából elsődlegesen a terméseredmény mérvadó.

11 Az anyag áttekinthetősége is a megkülönböztetés ellen szól. Ezért a továbbiakban csak a repce terminológiát használom, abban az értelemben, amelyben a XIX. századi gazdasági irodalomban is szerepelt, a fenti termesztett formákat tartalmazva. A repce legkorábbi művelése a Bánságban (Torontál és Temes megyében) bontakozott ki a XVIII. század közepe táján. Művelésének méretére utal, hogy 1765-ben már repceolajmalom működött Karánsebesen.

12 A Kárpátmedence többi részéről e század végéig nem kapunk hasonló híradást,

13 noha II. József 1780-ban kibocsátott 6. Kurnik E. 1969. 290. I. Möller J. 1818.253-254. Rodiczky J. 1889.42-43. 8. Rodiczky J. 1889. 7. — Reischer E 1864. 5. 9. „Karórépát főként a Bánságban, káposztarepcét az Alföldön és Székesfehérvár környékén termesztenek" Ditz H. 1874. 370. -- A Bánságra 1. mégő. Nyári Gy. 1862. 3. 10. Rodiczky J. 1889. 9. II. Vö. Gunst P. 1970. 232. 12. Eckhardt F. 1922. 33. 13. Mátyus István többek között a Reptsenró'l is megemlékezik az ,,Olajat hozó nevezetesebb magvak" között, de hasznáról nem szól. Mátyus I. 1789. 291. — Világításra alkalmasságát említi Kömlei J. 1790. 119., Gáti I. 1795. 79. és Mitterpacher, L. 1794. 109., aki szerint, ha megtisztítják, étkezésre is alkalmas (u.o.).