Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében

300 magyar hold (1200 n. öl) learatandó területre számítva,napi 15 hold kapacitást kellett biztosítani, és ez: kézi aratásnál 300 kaszás napszám á 30 kr 150 ft gépi aratásnál 200 ft gépvételár 6% amort.

4 12 ft gépkopás, javítás 15 ft 2 gépkezelő napszáma á 30 kr 20 ft „a vonósokat hajtó gyerkőcz díja" 5 ft 2 ló á 1 ft 30 kr 30 ft 82 ft különbözet a gép javára 68 ft A számítás szerint tehát 300 hold gabonát 45 százalékkal olcsóbban vágott le a gép, mint a kézi kasza, a gép vételára 3 évi üzemelés után a kaszás napszám megtakarításából megtérült. A felgyűjtés, kévekötés, keresztbe rakás munka költségeit is számításba vette az újbecsei (Novi Becej, Torontál m.) Rohonczy-uradalom 1854 évi, 12 hold búzára lebontott költségösszehasonlítása.

5 Az amerikai gép a 12 holdat egy nap alatt vágta le. Ehhez a gép mellé és a gép utáni munkálatokhoz 19 ember és 4 ökör munkája volt szükséges. Ezek költsége volt: 19 arató munkabére 16 p.ft 24 kr egy négyes ökörfogat 4 p.ft „géphasználat" (kopás) 4 p.ft 12 hold gépi aratás költsége 24 p.ft 24 kr 12 hold á 8 ft kézzel aratva 96 p.ft megtakarítás géppel 71 p.ft 36 kr. Az újbecsei uradalomban a búza learatása holdanként 6 ft 34 krajcárral kevesebbe került, mint amig sarlóval, kaszával végezték. De ebben az időben nem is az olcsóbbság volt a döntő kérdés az aratás-technika megválasztásánál. „Az eke után — írta a Magyar Gazdasági Egyesület lapja — nincs eszköz, mely Magyarországon oly nagy értékű volna, s annyira óhajtatnék, mint az aratógép. Egyfelől a munkás kezek kevés volta s másfelől annak lehetetlensége, hogy a gabona betakaríttassék, mi miatt a magyar alföldön sok gabona vész el, igen fontossá teszi az aratógépeket."

6 Ezek szerint aratáskor a gazdaságosságnál is égetőbb kérdés volt a gabonatermesztő számára, hogy az aratást egyáltalán el tudja kellő időben végeztetni. Jellemző a magyar mezőgazdaságnak betakaruláskor a sürgető éghajlati viszonyokkal is összefüggő munkáshiányára Szendrey Ignác szatmári tiszttartónak a bőtermésű 1842. 4. A gép ára ab gyár valóban 100 dollár = 200 ft körül volt, Európába szállítva azonban tetemesen magasabb. 5. „Ipar-gazdászat" (Vasárnapi Újság 1854. 23. sz. 197.) 6. Sevin H. 1944. 111. (Idézet a GL 1857. évfolyamából.)