Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében

évből származó tudósítása:

7 „Gabonája szépen termett a vidéknek az idén, azért bezzeg látni is prédát; akár merre fordul az emberi szem, hever a sok gabona mindenfelé kazalokban, mint megannyi egérfészekben... a sok esőtől kizöldülve." Nyomtatáskor a búzának csak a javát szedték zsákba, „a többit a körül legelő sertéseknek hányták lapáttal, hogy azért újra kifáradni ne kellessen." A nagy uradalmak szérűin még a XIX. század derekán is sokszor évekig hevert az asztagba rakott búza kicsépeletlenül, és ősztől tavaszig országszerte nyomtatták a 2—3 éven át asztagban romlott gabonát, aminek sokszor fele is teljesen veszendőbe ment. Nyomtatókat olykor negyed részért is nehezen kaptak az uradalmak. Hajnik János cenki (Sopron m.) tiszttartó szerint „különösen a dúsgazdag alföld roppant kiterjedésű birtokain az Isten áldása átok gyanánt nehezedik a gazdára... az alföldöm gazdag termés a nagy birtokosra akkor mindig átok volt s inkább volt kívánatos a közép termés."* Szinte természetes, hogy az aratás gépesítésének első időszakában a gépek iránti lelkesedés is, ellenszenv is gyakran felfokozott emóciókban jelentkezett, s ez kétségessé tette a gépi munka értékesüléséről eltérő körülmények között, sokféle aspektusból tett gazdaságossági számítások megbízhatóságát. Mégis ezekből is le lehet mérni a technikai fejlődésnek, a gazdasági viszonyok változásának, a társadalmi ráhatások alakító erejének egymásba szövődő összefüggéseit, a gépmunka gyakorlati alkalmazásának a kor sokféle erőbehatásával elősegített és akadályozott térfoglalását. Az aratógéppel végzett pár órás, egy napos kísérletek a XIX. század derekán inkább az érdeklődés felkeltését eredményezték, mintsem a költségkihatások pontos számbavehetőségét vagy általában annak eldöntését, hogy a gépek különböző hazai körülmények között üzemi használatra alkalmasak-e. A nagycenki uradalom hegykőpusztai gazdaságában, az angliai William Dray-gyárból hozatott, javított Hussey-rendszerű aratógéppel végzett munkáról 1855-ben részletes feljegyzéseket készített a gazdaság vezetője.

9 Kiadások gépi aratásnál: 17 hármas lófogatnap á 3 ft 51 ft 2 1/2 négyes ökörfogatnap á 3 ft 7 ft 30 kr 104 munkásnap géphez, kévekötéshez á 36 kr 62 ft 24 kr 185 munkásnap marokszedés, levezetés á 30 kr 92 ft 30 kr gépkezeléshez 7 font zsír á 30 kr 3 ft 30 kr kenőolaj 9 1/4 font á 28 kr 4 ft 19 kr munkásoknak 2 akó bor á 5 ft 10 ft Összes kiadás 231 ft 43 kr pp

10 7. MG. 1842. 93. sz. 8. Hajnik J. 1856. jan. 17. sz. 26. 9. Fak G. 1855. aug. 30. sz. 411. 10. Recte: 231 ft 13 kr.