Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Vlcskó Lajos - Für Lajos — Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései

Azok a monográfiák, amelyek elsősorban gazdaságtörténeti kérdéseket vizsgáltak, feltárták azokat a szükségleteket és okokat, amelyek a parasztok korábbi életmódjának, életvitelének, szemléletének, társas kapcsolatainak, stb. megváltozására vezettek. Nem szükséges ezért magyarázni, hogy ezek a gazdasági ismeretek mennyire kitágítják bármely, a falusi társadalom változásával foglalkozó tudományág képviselőjének látókörét, bizton­ságosabbá teszik kutatását, megalapozottabbá megállapításait. A tsz-történetírás fontos tapasztalata az is, hogy a termelőszövetkezetek nagyüzemi fejlődésének folyamata és fontos jelenségei nem sablonosak. Különböző tényezők: természeti adottságok, eltérő közgazdasági környezet, termelési hagyományok, stb. eltérésekre vezetnek, bizonyos alapvető egyezőségek ellenére. Ezért hangsúlyozni kell, hogy önmagában a nagyüzemi átalakulás fő vonásainak ismerete nem pótolja, hanem csak megkönnyíti egy-egy táj egyes termelőszövetkezeteinek vizsgálatát. A kutatási témák közül többek zárása, és az anyagi erőforrások, a szellemi felkészültség átcsoportosítása indokolt. így többek között a kézi, a fogatos termelési eszközök gyűjtését befejezettnek kell tekintenünk. Egyúttal az anyag hozzáférhetőségét biztosító rendszerezés és a tudományos feldolgozás munkáját kell meggyorsítani és befejezni. Ugyanakkor nagyobb súlyt kell helyezni a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok eddigi történetét feldolgozó munkákra. Bővíteni kell az erdészeti és vadászati, valamint a faipari történeti feldolgozó munkát. E téren jobban ki kell használni az Erdészeti és Faipari Egyetem adta lehetőségeket. Az élelmiszeripar-történeti munkában különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar integrációs törekvéseinek feltárására. A földmérés és a térképészet terén elsősorban fel kell mérni és rendszerezni az eddigi kutatások eredményeit. Majd tervet kell kimunkálni a több helyen és eltérő kezdeménye­zésekből folyó történeti feltárások, adattári gyűjtések, feldolgozások egybehangolására. 2. A gyűjtő, feldolgozó és kiállító tevékenység fő irányelvei A múzeumok alapvető funkcióiból következően egyik legjelentősebb tevékenységük: a gyűjtő, feldolgozó és kiállító munka. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak összefoglaló képet kell nyújtania a magyarországi élelmiszer- és fagazdasági történetéről, jelenlegi helyzetéről és népgazdasági jelentőségéről. 2.1. Növénytermesztés Érdemi részletességgel a földművelés — növénytermesztés anyagának egészét egyik múzeum sem gyüjtheti és mutathatja be. Ezért a további fejlődés szempontjából is legfontosabb témakörökre szorítkozhat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is, mint — növénytermesztésünk fejlődésének történeti összefoglalása, eredményeink, fej­lesztési koncepció; — a kenyérgabonatermesztés; — a takarmánytermesztés; — ipari és egyéb növények termesztése. A négy fő téma és a földművelés (talajtermékenység, talajhasznosítás, tápanyag­utánpótlás, talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, öntözés, stb.) legfontosabb kérdéseinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom