Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974 (Budapest, 1975)

Vlcskó Lajos - Für Lajos — Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései

Az utóbbi évtizedben kibontakozó és egyre gyorsuló tudományos és technikai fejlődéssel olyan folyamat részeseivé váltunk, amely az élet minden területén gyökeres változások megindítója lehet. Ezért az élelmiszergazdaság területén is fontos feladat az anyagi és szellemi erőforrások újratermelésének olyan összhangját biztosítani, amelynek alapján lehetővé válik a termelőerők leggyorsabban változó elemének: az ember ismeretének gyorsuló bővülése. így biztosítható a tudományos-, technikai fejlődés eredményeinek gyors és széleskörű alkalmazása, végső soron egy magasabb szintű élelmiszertermelés és -gazdálkodás. Mindez pedig csak a dolgozók általános és szakmai felkészültségének állandó emelésével érhető el, amelyben — a mindenkori szakoktatási intézmények mellett — jelentős szerepet kell betölteniök a múzeumoknak. A vázolt körülmények az egyes ágazatokban eltérő szinteken, más és más konkrét feladatokban jelentkeznek. Ezek részletezésére a jelen tanulmányban nincs is mód. Csupán a szőlőtermesztés kapcsán fejthetjük ki elképzeléseinket részletesebben. Az ott leírt elveket a növénytermesztés egyes ágazatainál bizonyos mértékig modellnek tekinthetjük, 1. Tudományos kutató munka A tudományos kutató munka céljának meghatározása: a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar történetének, fejlődésének, haladó hagyományainak, a szakoktatás és a vonatkozó tudományok előrehaladásának modern marxista igényű tudományos feldolgozása, nagy részben megfelel a követelményeknek. E nagyigényű cél megközelítése jelenleg négy témacsoport keretében történik, mint a — magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termeléstechnikájának fejlődése; — növénytermesztési kultúrák és állatfajták kialakulása és fejlődése, termőtájak kialakulása és felbomlása; — Magyarország újkori és legújabbkori agrártörténete; — magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és fagazdasági szakoktatás és tudományos kutatás története és kapcsolata. Ezekhez csatlakozott később a mezőgazdaság irányításával, jogforrásaival, intézmények és szervek történetével foglalkozó kutató munka. Az agrártörténeti tudományos kutató munka bár 77 éve megindult, sok viszontagság után csak 1960 után vált szervezetté és rendszeressé, amikor az MTA Agrártudományok Osztályán belül létrejött az Agrártörténeti Bizottság és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban külön Agrártörténeti Osztály jött létre. Külön figyelmet érdemel az a körülmény, hogy az MTA akadémiai kutatóhelyeket utalt a Múzeumba. Ilyen módon kialakult az agrártörténeti kutatások ütőképes, eredményes kutatási bázisa. Nagy szükségét látjuk, hogy fokozott gondot fordítsunk a mezőgazdaság nagyüzemi átalakulása és társadalmi hatásainak története vizsgálatára. A tudományos igényű kutatás számára, akár történeti, akár szociológiai, néprajzi, demográfiai aspektusból vizsgálja is a magyar falu talán leggyökeresebb átalakulását, elengedhetetíenül szükséges ŰZ átalakulás gazdasági folyamatainak tisztázása. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és a MÉM támogatásával az 1970-től agráregyetemeinken folyó tsz-történetírás ezt a megállapítást többoldalúan alátámasztotta.