Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei
kapcsolataira utalt ; 13 míg Gunda Béla az összefüggéseket több területen is megvilágította. 14 Az utóbbi években azonban a régészek, történészek a honfoglalás előtti magyar— szláv kapcsolatok, a magyarok honfoglalás előtti földművelése iránti érdeklődése megélénkült. így többek között Perényi J. foglalkozott a honfoglalás előtti magyarság és a keleti szlávok kapcsolataival. 15 Váczy Péter alapos elemzése eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogy a magyar legeltető gazdálkodás már a délorosz steppék rendjébe be tudta illeszteni a földművelést. 16 Szabó István rendkívül széles alapokon történeti forrásokra és a nomád népek közötti néprajzi párhuzamokra támaszkodva bizonyítja a magyarság kezdeti letelepülésének megindulását és az ekés földművelés ismeretét. Végül is megállapítja: ,,Aligha lehet tehát kétséges, hogy a magyarok lebédiai—etelközi földeken szántottak és vetettek." 17 Bartha Antal több munkájában is érintette ezt a kérdést, a fenti forrásokon kívül a régészetet is bevonta a kérdés vizsgálatába és ugyancsak a földművelés honfoglalás előtti ismerete mellett tör lándzsát. 18 A régészet számos képviselőjének hasonló a véleménye. így Dienes István megállapítja: ,,A kazár fennhatóság idején a földművelés térhódítása és az ezzel járó fokozatos letelejjedés, a legelők, a kaszálók, földművelésre feltört területeknek a hatalmasok általi tulajdonbavétele, az alávetettek szolgáltatásokra kötelezése az addig is tagolt társadalom éles rétegeződéséhez vezetett." 19 A régészek véleménye e kérdésben korántsem egyöntetű. Mesterházy szerint a X—XI. században a magyarság az Alföldön földműveléssel még alig foglalkozott, a Dunántúlon inkább. 20 Csalog Zsolt a X—XI. században a magyarságot kisebb számú letelepült földműves közösségéből és nagyobb számú migráló pásztorközösségből képzeli el. 21 Az utóbbi években felhalmozódott feldolgozások és adatok, különösen a szovjet régészek jelentős eredményei, lehetővé teszik, hogy az eddigieknél szélesebb alapokon vizsgáljuk meg a magyar ekés földművelés kezdeteinek kérdését. Áttekintésünket tulajdonképpen a finnugor, majd ugor korral kellene kezdeni annál is inkább, mert az irodalomban elhangzott, hogy ebben az időben e népek az ekét is ismerték. 22 Az azóta feltárt adatok azonban ezt olyan mértékben cáfolták, hogy e kérdéssel részletesebben foglalkozni nem érdemes. 23 13. Kovács László: A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. Budapest, 1937. 31 —32. p. 14. Gunda Béla: Magyar szláv néprajzi kapcsolatok. In: Magyarság és szlávok. Szerk.: Széki û Gyula. Budapest, 1942." 15. Perényi József: A magyarok és keletiszlávok kapcsolatai a honfoglalás előtt. In: Magyarorosz történelmi kapcsolatok. Szerk.: Kovács E.: Budapest, 1956. ] 6. Váczy Péter: A korai magyar történet néhány kérdéséről. Századok, 92 (1958), 326 p. 17. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest, 1966. p. 18. Bartha Antal: A IX —X. századi magyar társadalom. Budapest, 1968.; TJő: Gazdaságtörténet és szavak. MNy. 65 (1969), 14 — 25. p. 19. Dienes István: A honfoglaló magyarok. In: Orosháza története. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 20. Mesterházy Károly: Beszámoló az 1965. évi Biharkeresztes — ártándi ásatásról. Déri Múzeum Évkönyve. Debrecen, 1965. 65 p. 21. Csalog Zsolt: A IX—XI. századi magyarság gazdálkodásának és életformájának kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle, 9 (1967), 237 p. 22. Györffy István: Földművelés. MagyNópr. 2 2:148. Hivatkozik Setälä, E. megállapítására: Magyar Nyelvőr (továbbiakban: Nyr), 51 (1933), 85-86. p. 23. Vö. Toivonen, J. H.: Alter und Entwicklung des Ackerbaues der finnisch-ugrischen Völkern. Helsinki, 1928. Hajdú Péter: A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest, 1953. — László Gyula: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei a szovjet földön. Budapest, 1961.
