Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században
A táblázatok elkészítésében a legnagyobb gondot a mértékegységek különbözősége okozta. Átszámítási müveleteket nem csupán azért kellett végeznünk, hogy a két időmetszet egybevethetőségét lehetővé tegyük, hanem azért is, mert 1720ban a háromféle területi adat (szántó, irtás, rét) kétféle mértékegységben van megadva (pozsonyi köbölben és kaszásban), tehát a közöttük fennálló arányt sem tudtuk volna másként kiszámolni. Az 1787-es megyei összterületek km 2-ben kifejezve szerepelnek, míg a két művelési ágé (szántó, rét) 1780-ban holdakban. A probléma lényege abból adódik, hogy az 1720-ban a helyi területmértékről egyszer már pozsonyi köbölre történt átszámítással nyert eredményeknek egy további átszámolása újabb bizonytalansági tényezőket von be. Feladatunk tehát az volt, hogy az 1720ban kétféle területi egységben szereplő kiterjedésekből az egyiket, a szántót, kis holdra számítsuk át. A kaszásban megadott réteket változatlanul hagytuk egyrészt azért, mert a XVIII. századi viszonylatban az egy kaszás rétet kb. egy kis holddal szokták egyenlőnek venni, 37 jóllehet ez az arányosítás a gyakorlatban igen sokszor nem igazolható; másrészt semmilyen támpontunk nem volta U-ölre történő átszámításhoz. Mindenekelőtt azt kellett mérlegelnünk (1720-ban), hogy mekkora területtel vegyük egyenlő nagyságúnak, kiterjedésűnek a pozsonyi köbölben egységesített szántókat és irtásokat. Abból indultunk ki, hogy a pozsonyi köböl mint űrmérték hogyan viszonyul a pozsonyi mérőhöz, a XVIII. sz. egyik legáltalánosabban használt és elég jól ismert mértékegységéhez. Amikor ez megvolt, akkor a pozsonyi mérőnek megfelelő területi egység alapján kerestük a pozsonyi köbölnek megfelelő kiterjedést. A szakirodalmi feldolgozások és a forráskiadványok java része arra az álláspontra helyezkedik, hogy a, pozsonyi köböl (űrmérték) a pozsonyi mérővel megközelítően egyenlő nagyságú. 38 Ebből logikusan az adódna, hogy akkor az egy pozsonyi köböllel elvethető terület is nagyjából megegyezik az egy pozsonyi mérő magot befogadó területtel, azaz hozzávetőlegesen 600 •-öllel. 39 Tekintettel 37. Urbáriumok. XVI —XVII. század. Szerk., bevezető tanulmányt írta: Maksay Fenne, Magyai- Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 7. Bp. 1959. 837. p. — Tört. st at. forrásai. Szerk.: Kovacsics József. Bp. 1957. 419. p. — Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok. 3. Bp. 1967. 357. p. 38. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan művet, amelyek érintik a pozsonyi köböl és a pozsonyi mérő viszonyát, illetve az egy pozsonyi köböllel elvethető terület nagyságát : Soós Imre: Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron, 1941. 61. p. — Alakxay Ferenc: a 37. jegyzetben i. ni. 837. p. Léderer Emma: Régi magyar űrmértékek. Századok, 1923 — 24. 1 — 6. sz. 147. p. — Acsády Ignác: a 20. jegyzetben i. m. 375. p. ; 376. p. — Wellmann Imre: Agödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása. Különös tekintettel az 1770 —1815. esztendőkre. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 7. Szerk. : Domanovszky Sándor. Bp. 1933. 43. p. — Bogdán — Papp— Szabó: a 16. jegyzetben i. m. 60. p. — Dávid Zoltán: az I. jegyzetben i. m. 149. p.: — Felhő Ibolya: az 5. jegyzetben i. m. 214. p.; — Wellmann Imre: a 37. jegyzetben i. m. 58. és 357. p. A XIX. században, az Alsó-Ausztriából átvett 1600 • - öles katasztrális holdra (az ország nyugati határvidékén) 3 pozsonyi mérőt számítottak. Ezek szerint az 1 pozsonyi mérős területet 533 1/2, kerekítve 500 • -öl nagyságúnak vették. — Harold Prickler: Alte Getreidemasse im österreichischungarischen Grenzenraum. „Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland." H. 35. Eisenstadt, 1966. S. 440. A nagyváradi adókerülethez tartozó aradi járásban, az 1849. éviokt. 20-i földadó-provizórium patens alapján készült telekkönyvi kimutatásban, az alábbi kulcs alapján számították át a földmértékeket 1600 • -öles katasztrális holdra: 1 pozsonyi mérős szántó 800 D-öl 1 kaszás rét 1100 D-öl OL. K. K. Finanz-Min. Beilagen E 334. fasc. 48. Ez utóbbi adatra és H. Prickler cikkére N. Kiss István hívta fel a figyelmemet. 39. Varga János a már idézett művében rámutat arra, hogy ez a gyakorlatban tulajdonképpen 500 — 800 •-öl közötti ingadozást jelentett. A4, jegyzetben i. m. 13. p. Lásd még: Wellmann Imre: a 37. jegyzetben i. m. 357. p.
