Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában

2. A kerti termesztésű napraforgó elterjedése Európában a XVII. sz. végén országokban jelentkezett művelése, ahol az új növénykultúra a jelentős hasznosítás alapján megvetette lábát.

97 A napraforgó széles körű dél-európai elterjedése a legújabb időben olajnyerés céljából bontakozott ki. A NAPRAFORGÓ KERTI TERMESZTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA A napraforgót európai megjelenése után hosszú ideig csak kertekben termesztették. Ez a művelésmód idővel — hasonlóan a kukoricához vagy burgonyához — szántóföldi növénytermesztéssé bővült, amely az olajnyerés célját szolgálta. A kertekben elsődlegesen díszként ültetett napraforgófajták között vegyesen fordulhatott elő a nagyobb magtermést hozó tulajdonképpeni közönséges napraforgó a dísznapraforgókkal. Ez utóbbiak fajai —- főként Virginiából bekerülő magok révén — kibővült és számos változata terjedt el, amelyekből még ma is több megőrződött Bajorország parasztkertjeiben.

98 A korai füvénykönyvek információi arra engednek következtetni, hogy a virágos- és konyhakertekben egyaránt ültettek közönséges napraforgót, amelynek maghasznát kezdettől élvezték. Krünitz, J. G. a múlt század 97. Zimmermann, H. O.: i. m. 15. p. 98. A szakirodalom H. annuus ornamentalis Wenzl. név alatt foglalja össze. Dan, A. —T orge, D.: Í. m. 9. p.