Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában
Pusztovojt, V. Sz. szovjet akadémikus szerint a napraforgó vetésterülete továbbra is növekvő irányú. 6 A napraforgó kedveltségének bizonyítéka, hogy számos olyan országban vált fő olajos növénnyé, ahol eddig más olajosokat termeltek. Különösen az új nagy termesztési körzetekben mérhető le az a változás, amit a napraforgó idézett elő az olajosnövény-termesztés struktúrájában. Dél-Amerikában (Argentina, Chile, Uruguay) pl. mindenütt, ahol földimogyorót termesztettek, amely eddig az olajos növények királynője volt, a termelők néhány évi tapasztalat után ezt a növényt a napraforgó javára teljesen elhanyagolták. 7 Különösen jelentőssé vált az utóbbi években Argentina napraforgótermesztése, ahol vetésterülete 1,2 millió hektárra emelkedett. 8 A világ olaj magtermesztése (szója, földimogyoró, gyapotmag, len, repce, mák, szezám, napraforgó stb.) kb. 81 millió hektár vetésterületet foglal el. A napraforgó ebből a területből kb. 9%-ot tesz ki. A világ olajtermelése hozzávetőleg évi 54—56 millió tonna olajos magot használ fel, amelyben a napraforgó 13—15%-kal képviselteti magát. 9 Az egyre növekvő számok alapján talán nem alaptalanul állíthatjuk, hogy a napraforgó a XX. sz. jellegzetes ipari növénye lett. Annak ellenére, hogy a napraforgó újvilági eredetű növény, legnagyobb méretű termesztése mégis Európában bontakozott ki. Európa jelenleg a világtermelés 80%át — ebből a Szovjetunió több, mint a felét — adja. 10 André, E. francia kutató szerint a napraforgót egészen Moszkváig és még északabbra is termesztik. Megállapítja, hogy kevés az olyan olajos növény, amelynek ilyen nagy elterjedési köre lenne. Ez a növény kiemelkedően nagy alkalmazkodási képességéből ered. 11 A napraforgó közkedveltségének bővüléséhez nagyban hozzájárul az alkalmazkodási képességével összefüggő másik értékes vonása : termésátlaga biztonságosabb, mint bármely más olajos növén} r é, ami az ipar szempontjából igen lényeges. 12 Jelenleg a napraforgóolaj az ipari termelésben éppen 'olyan súllyal szerepel, mint a táplálkozásban. 13 Az étolajgyártás számára igen előnyös, hogy a belőle nyert olaj kellemes ízű és sokkal lassabban avasodik, mint sok más étolaj. 14 Nem utolsósorban meg kell említeni azt a hosszú és igen eredményes nemesítési munkát, amelyben különösen a szovjet tudósok értek el kiemelkedő eredményeket. 15 Igen nagy olajtartalmú, kártevőkkel szemben ellenállóképes, jó tulajdonságú fajtákat állítottak elő, amelyek nemcsak Európában, hanem pl. még Kanadában is meghódították az olajnövény-termesztőket. 16 A napraforgó fontos fehérjetakarmányként és silónövény ként szerepel az állattenyésztésben is. Ezenkívül hasznosításának számtalan módját lehet felsorolni. 6. Pusztovojt, V. Sz.: Podszolnecsnik. Rukovodsztvo po szelekcii i szemenovodsztvu maszlicsnüh. Moszkva, 1967. 7. p. 7. André, JB.: i. m. Juin. 340. p. 8. Uruguayban a napraforgó vetésterülete 300 ezer, Chilében 30 ezer hektár. — Pusztovojt, V. Sz.: i. m. 7. p. 9. Zimmermann, H. —G.: i. m. 21. p. — Badó Sándor: i. m. 1126. p. 10. Kurnik Ernő: i. m. 264. p. — Rosenberg, Benno: i. m. 13. p. 11. André, E.: i. m. 341. p. 12. Botos Lajos: A napraforgó nagyüzemi termesztése. Bp. é. n. 3. p. 13. André, E.: i. m. 342. p. 14. André, E.: i. m. 342. p. 15. V. ö.: Dan, A. — Torge, D.: A napraforgó termesztése. Bukarest, 1959. 5. p. — Részletes beszámolót ad: Pusztovojt, V. Sz.: i. m. 8 — 9. p. 16. Kanadában 1965-ben vezették be a termesztésbe a Peredovik szovjet fajtát, amely a napraforgó jelentős területnövekedésével járt együtt. — Bálint Andor: Mezőgazdasági növények nemesítése. Bp. 1966. 313. p.
