Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések
lenül szükséges. 14 A falap ütögetésével, majd kihúzásával a rögzítés megszüntethető 15 (II. tábla B, 1.). A felső malomkő homorú aljának közepén — a lyuknál keskenyebb — erős vaslemezke süllyed egy vésett mélyedésbe (II. tábla B, 2.). Közepében alul kis kerek gödröcske van, amelybe az alsó kő közepéből kiálló vastengely hegye beleilleszkedik. E pontban kötődik tehát össze a két kő s így a felső könnyen forgatható (II. tábla A, 4., 6.; B, t). A tengely vashegyének beállításától függ a két kő egymástól való távolsága és így a felső kő felfelé kibővülő nyílásán beszórt magvak őrleményének finomsága is. A felső kövön — amint említettem — e korban olyan lyuk nem volt, amibe a forgató kar végét beilleszthették volna. Szorosan körül kellett tehát övezni szíjjal, hánccsal, kötéllel stb. 16 s a kő szélén képezett hurokba illeszkedő és felül is mozgathatóan erősített rúddal lehetett forgatni. 17 Az volt a lényeges, hogy a rúd felső vége szorosan rögzítve — a malom függőleges tengelyében — csak mozogni tudjon, alsó vége viszont a malomkő szélén kialakított hurokban könnyen körbe mozoghasson, de forgatás közben a követ ne billegtesse, vagyis a vízszintes irányból ne mozgassa ki. Csak így válhat az őrlemény egyenletessé. A megoldás egyszerű példáját mutatja a közölt vázlat (II. tábla A, 4., 6.); különböző méretű bőrszíjakból készült felső kötésének, kőhöz erősítésének és alsó, állítható bőségű hurkolásának felnagyított részletrajzaival együtt 18 (II. tábla B, 1., a— d). A forgatókar felső vége — a szükség szerinti magasságban átfektetett és megkötözött — vízszintes karóhoz is rögzíthető. Az egész szerkezetnek a középkori ábrázolások 19 és a néprajzi anyag párhuzamai számos — fejlettebb — változatát is mutatják. 20 Az őrlőszerkezeten kívül még egy gabonatároló vermet is a kunyhóba terveztem. Eddig feltárt Árpád-kori vermeink mindig a földházakon kívül voltak, s a föld felszínéről mélyedtek le. 21 Az ilyen vermeknek ugyanis szárazaknak kellett lenniök. A vermek egy részének vörösre égett fala bizonyítja, hogy ezt kiégetéssel 22 s talán a néprajzból ismert kibéleléssel is, biztosítani igyekeztek. A földházak gödréből lefelé vájt vermek, elsősorban az alföldi területeken — a magas talajvíz miatt —, 14. A fatönkbe függőlegesen fúrt lyuk felső része nagyobb átmérőjű s olyan hosszú is lehet, hogy benne a vasköpű addig csúszhat lefelé, hogy hegye a malomkő felülete fölé ne emelkedjék. A fatengely alsó vége viszont ne érje el a fatönkbe vágott nyílás alját, így alatta a falap könnyen mozgatható. 15. Eredetileg a most bemutatottnál egyszerűbben oldottam meg a maketten a fatönkös alsó részt, hiszen szerkezeti megoldásának finomabb részleteit, így pl. a mozgatható tengely állításának módját a kiállítás látogatói úgysem láthatták volna. 16. A malomkövet övező szíj stb. vékony faékkel vagy ékekkel szorosabbá is tehető. 17. A forgató kar csak olyan vastagságú lehet, hogy marokkal teljesen vagy majdnem egészen átfoghassák. Ezért sem túlságosan hosszú vagy rövid nem lehet. 18. A forgató karnál a követ övező szíj két végét itt átvarrás szorossá és szilárddá teszi. Egyik meghagyott és vékonnyá alakított vége a forgató kar árkolását lazán körülfogja és az átvarrásnál. a kő mellett szélesebbre hagyott részen szúrt lyukon áthúzva, különböző hurkolással, átkötéssel megerősíthető. így a hurok szükség szerint tágítható vagy szűkíthető is. 19. Maurizio, A.: a 6. jegyzetben i. m. — Hartley, Dorothy — M. Elliot, Margaret: a 6. jegyzetben i. m. — Niederle, Lubor: a 6. jegyzetben i. m. Valamennyinél az idézett helyek. 20. A magyarság néprajza. Tárgyi néprajz. I. köt, 3. kiad. Bp. é. n. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 45. p. — Maurizio, A.: a 6. jegyzetben i. m. Abb. 56., 58 — 60. A mi szempontunkból különösen érdekes az Abb. 59. 21. Az Árpád-kori vermek általában körte alakúak. — Méri István: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és túrkeve-mórici ásatások eredményéről. I. Archaeologiai Értesítő. Bp. 1952. 79. évf. (1). Tankönyvkiadó Vállalat. 60. p. és 5. kép. — Kovalovszki Júlia: Ásatások Szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. Archaeologiai Értesítő. Bp. 1960. 87. évf. (1). Akadémiai Kiadó. 37. p. és 4. kép a —b. 22. Méri István: a 21. jegyzetben i. m. 60. p.
