Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések
még akkor sem lehetnének szárazak, ha Árpád-kori falvaink területéről közismert mély árokrendszerek vízelvezető szerepével is számolunk. 23 Nincsen tehát ellentmondás abban, hogy a verem a tartalmával közvetlenül öszszefüggő őrlőszerkezettel egy helyiségbe került. Száját valamilyen tetővel különben is védeni kellett volna, amelyet itt rátenni szükségtelen. 24 A ráhelyezett, gyékényből, sásból stb. készített könnyű fedő — amelyet azért terveztem rá kissé félrehúzva, hogy a maketten a verembe lehessen látni — csak arra való, hogy a szemét ne szóródjék bele. Oldalába vájt lelépő lépcsőfokot — amelyet Árpád-kori vermeink egyik-másikánál megfigyelhettünk —- is jeleztem rajta. 25 A verem elhelyezkedését, alaprajzát és metszetét a II. tábla A, 5., 7. rajza mutatja. b) Nyeregtetős földház megépített kemencével és szabad tűzhelyes sütőharanggal. A tervezett építmények együttesében a legkevesebb pjseblémát a földház vetette fel, akár magát az épületet, akár pedig a beléje tervezett műveletek 26 — lepénysütés, kásafőzés stb. — eszközeit tekintjük is. Földházak négj^szögletes gödreit az Alföld területén igen sok helyen feltárták már középső 27 — néha oldalt levő 2á — lépcsős bejárattal együtt. 29 Az ágasfák lyukainak elhelyezkedése is általában olyan szelemenes nyeregtetőről tanúskodik, amelyből a lépcsősen kiugró bejárat fölé védőtető nyúlik. így a néprajzi párhuzamok alapján tetejük szerkezete könnyebben és biztosabban rekonstruálható. Egyik — szarufás, lécezéses — változatának megoldását már nálunk is megkísérelték. 30 Nagyjából ehhez igazodik a tervezett földház tetőváza. Legfeljebb a tető fedőanyaga — amelyet itt gazféléből valónak vettem —, továbbá két végének és a kiugró bejárat két oldalának lezárásmódja — amelyre itt kifelé kissé ferdén álló nádréteget alkalmaztam — adhat némi vitára alkalmat és más megoldásra lehetőséget. 31 A ház — esetleg kissé elütő — tetőváza fedhető náddal, zsúppal stb. is. A házvégek és a bejárat említett oldalfalai vesszőfonatosak s amellett tapasztottak is 23. Méri István: Az árkok szerepe Árpád-kort falvainkban. Archaeologiai Értesítő. Bp. 1962. 89. évf. (2). Akadémiai Kiadó. 217. p. 24. A hazai vermekre összefoglalóan lásd Ikvai Nándor: Föld alatti gabonatárolás Magyarországon. Fthnographia, 77. évf. (3). 343 — 371.p. 25. Méri István: a 21. jegyzetben i. m. 5. kép. 26. A terv nem egy feltárt, hanem több kiásott ház hiteles részletei alapján összeállított ház alaprajzát mutatja. 27. Méri István: a 21. jegyzetben i. m. 58. p. és 2. kép VII —VIII. ház. — Kovalovszki Júlia: a 21. jegyzetben i. m. 36. p. 4. kép 1. ház. 28. Kovalovszki J ülia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások. Folia Archaeologica. Bp. 1964. 16. évf. Képzőművészeti Alap. 62. ábra, 1. ház. — Méri István: a 8. jegyzetben, i. m. 11. p. és 3. kép. 29. A földházak bejárata nálunk — érdekes módon — nem a szelementartó ágasok valamelyike mellett nyílott, hanem — akár középen, akár valamelyik sarka közelében volt — többnyire a leereszkedő nyeregtetőből nyúlott ki. Nehezebben volt tehát kialakítható és több munkát igényelt. A ház belső kiképzését is befolyásoló kétféle bejáratról és külföldi irodalmáról is lásd Méri István: a 8. jegyzetben i. m. 61. p. és 57. jegyzet. 30. Méri István: a 8. jegyzetben i. m- 13 —14. p. és 4. kép. 31. A ház méreteit azért vettem az eddig ismertekből a legnagyobbak, továbbá aránylag a legmélyebbek közül, hogy a makett kivágott szakaszán át mind a kemence — a fazékkal —, mind pedig a nyílt tűzhely — a megemelt sütőhai'anggal — jól látható legyen. A viszonylag hosszú szelement is azért nem erősítettem belső ágasokkal, mert azok a ház belsejébe való látást zavarták volna. — A mélyre nyúló háznál a lépcsőfokokkal emelkedő bejárat hosszát úgy rövidítettem meg, hogy — a feltárásokon is felbukkanó módon — a legalsó lépcsőfokot a ház belsejébe helyeztem. Ilyen lépcsőjű ház maradványa került elő a dobozi 1969. évi ásatáson. Kovalovszki Júlia szíves szóbeli közlése.
