Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Hoffmann Tamás: A kora-középkori agrárforradalom
technológia hiányában — saját gazdaságait egész udvartartásával egyetemben végiglakmározni. 12 Ezzel a provinciális gyakorlattal szemben az egyház szerzetesrendjeinek kontinensünk közel felét lassan átfogó kolostorhálózata, szinte valamennyi településen létesített egyházközsége olyan előnyöket biztosított, amelynek a termelés és az intellektuális élet egyaránt hasznát látta. Hogy szerzetesek tanítottak-e parasztokat földet művelni, miként ezt a középkori ideológia — glorifikálván papjait — besulykolta a szemtanúk tapasztalataival nem rendelkező nemzedékekbe, lehetséges, és nem bizonyítható az ellenkezője sem. Kétségtelen tény viszont a földesúri magángazdaság hálózatának és mindenekelőtt az egyházi nagybirtoknak a kora-középkorban tapasztalható nagyarányú földrajzi terjedése. 13 A földesúri magángazdaság lényegében véve a földeséir földtulajdonán és a gazdaságban foglalkoztatott munkaerő szolgáltatásain nyugodott. A föld semmit nem ért paraszt nélkül, és a paraszt semmit nem ért föld nélkül —• a feudalizmusban olyan elv volt, amelynek igazsága nap mint nap beigazolódott. A parasztok túlnyomó többsége, közelebbről a földesúri magángazdaságban foglalkoztatottak, eleinte munkával és némi — átalányban kivetett — terményadóval szolgáltak. Ez a munkaerő tehát nem olvadt bele már teljes egészében a földesúri magángazdaságba, nem eszköz volt már, mint antik elődje, a rabszolga, s jóllehet szolgasoron élve nem tekintették szabad embernek, szolgáltatásai fejében mégis élvezte már mindazokat az előnyöket, amelyeket a földesúri védelem ritkábban, illetve a földesúri magángazdaság üzemszervezete gyakrabban nyújtott neki. Ez legnyilvánvalóbban az iparcikkek ellátása terén valószínűsíthető, főként olyan iparágak esetén, ahol az állóalapok megteremtése jelentékeny beruházást kíván, s ezt — elégséges tartalékok hiányában — a parasztgazdaság sehol sem tudta egymaga létrehozni. Jellegzetes példa a vízi energia hasznosítása, mely ugyan ókori eredetű, de az élelmiszer-, a textiliparban, a bányászatban, valamint a fémfeldolgozásban, továbbá a faiparban a kora-középkor földesúri magángazdaságának üzemszervezete révén kerülte el a biztos pusztulást. 14 Ugyanez a helyzet a mezőgazdaság egyes üzemágainak ókori, ill. barbár történelmi rétegekből származó vívmányaival, amelyeknek — szinte hiánytalan — egyesítésére csak a földesúri magángazdaságban kerülhetett sor. A jobb hozamokat biztosító ókori eredetű talajművelési eljárásoktól kezdve, az őszi és tavaszi vetésű szántóföldi növénykultúrákon át, a kerti veteményekig, továbbá a gyümölcs- és szőlőtelepítvényekig, másfelől a takarmányozásra egyre jobban alapozott belterjesedé állattartásig valamennyi szorosabb értelemben vett mezőgazdasági újítás optimális és együttes hasznosítása csak a földesúri magángazdaságban volt lehetséges. Ez ugyanis sajátos munkaerőgazdálkodásával biztosítani tudta az eltérő munka- és időigényű termelőfolyamatok együttes üzemelését. Ez a gyakorlat — leg12. Bloch, M.: The Rise of Dependent Cultivation and Seignorial Institutions. In: The Cambridge Economic History of Europe. Cambridge, 1966* /I: 235 — 289. — Bloch, M.: La Société féodal. Paris, 1939 —1949/1— II. — Duby, G.: L'économie rural et la vie des campagnes dans l'Occident médiéval. Paris, 1962/1: 24. skk. — Ganshof, F. L.: Manorial Organization in the Low Countries in the seventh, eight and ninth Centuries. Transactions of the Royal Historical Society. 4 th Series 31 (1949): 25 — 59. p. — Metz, W.: Das Karolingische Reichsgut. Eine Verfassungs- und Verwaltungsgeschichtliche Untersuchung. Berlin, 1960. — Perrin, Ch. E.: La seigneurie rurale en France et en Allemagne du début du IX e à la fin du XII e siècle. Paris, 1951 —1955. — Sienton, D. M.: English Society in the Early Middle Ages. Harmonsworth, 1951. 13. Dopsch: i. m. 1:202. skk. 14. Bloch, M.: Avènement et conquête du moulin à eau. Annales d'histoire économique et sociale. VII (1935): 538 — 563. p. — Forbes, B. J.: Hvdraulic Engineering and Sanitation. In: A History of Technology (Ed: Ch. Singer). Oxford, 1956/11: 681 - 692. p.
