Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde

és galíciai tojásverseny várható kimenetele is a kortársak szemében. Az új tojástőzsde hivatalos elismerését bizonyítja, hogy képviseletet kapott a Külforgalmi Tanácsban, a földművelésügyi miniszter által a külforgalom figyelemmel kísérésére, az Ausztriával és a vámkülfölddel létesítendő újabb gazdasági megállapodások anyagának előkészítésére, ill. az ebbe a témakörbe tartozó egyes konkrét kérdésekben véleményadásra szervezett, 1912. december 29-én megalakult nagy fontosságú országos gazdaságpolitikai szervben.

78 A tojáson kívül egyéb baromfitermékek tőzsdei értékesítésének reménye is felvillant az illetékesekben. így pl. a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető elnöke alig három héttel a tojástőzsde megalakulása után megállapította, hogy ,,. . . kereskedelmünk legfontosabb szerve tehát meg volna, most csak az képezheti feladatunkat, hogy a baromfikereskedelem egyéb ágait hasonló mederbe tereljük s nekik szokványok megállapítása által helyes irányt adjunk, amit annál is inkább módunkban lesz érvényesíteni, mert örömmel hangsúlyozhatjuk, hogy a most megalakult tojástőzsde alapszabályaiban. . . már is gondoskodás történt arra nézve is, hogy az mielőbb az egyéb baromfitermékek kereskedelmi szervévé is válhassék".

79 Ezt a gondolatot nemcsak az említett egyesület, hanem a közvetlenül érdekelt baromfikereskedők is napirenden tartották.

80 Határozatban kérték fel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hasson oda, hogy a tojáskereskedelemhez hasonlóan a baromfikereskedelem szintén „vezető korlátok közé" szoríttassák .^

1 A Baromfitenyésztők Országos Egyesületének 1913. március 9-i közgyűlésén hivatalos bejelentés történt arról, hogy rövid idő múlva a szabályozott baromfikereskedelem is ezen a tőzsdén (a székesfőváros által a Gyáli út sarkán tervezett új tőzsdetelepen) fog jól berendezett otthonra találni.

82 Sajnos, a világháború megakadályozta a tojástőzsde működésének ilyen jellegű kiterjesztését. A bíztató kezdet után nem hosszú ideig működött a budapesti tojástőzsde zavartalanul. A külföld érdeklődésének jele volt, hogy számos német és balkáni kereskedő látogatta meg ezt az intézményünket, sőt egyesek be is léptek tagjai közé,

83 ugyanakkor kifogásolni lehetett a hatásosabb propaganda hiányát és a vidéki tagok számának csak lassú emelkedését. Az 1914—1918. évi világháború tartama alatt a legtöbb élelmiszer tekintetében Magyarországon is előbb-utóbb bevezették a kötött forgalmat. Ez többek között a Tojásforgalmi Iroda (hatósági felvásárló és elosztó tojásközpont) felállításához vezetett,

84 amelynek életre hívása azután nagymértékben bénította a tojástőzsde működését. Mindamellett az adott lehetőségekhez képest a tojástőzsde igyekezett magát továbbra is hasznossá tenni. Éber figyelemmel kísérte a tojásüzlet alakulásának minden mozzanatát, s megbízható árjegyzései a háborús feketepiac burjánzása idején mind a közélelmezésnek, mind a legális kereskedelemnek előnyére voltak. A tojástőzsde kormánybiztosainak segítségével sikerült elérni, hogy a kormány a vidéki hatóságok által az országban szerteszét életbe léptetett forgalmi korlátozásokat, ill. helyi kiviteli tilalmakat hatályi , • 78. A külforgalmi tanács. A földmívelésügyi kormány akcziója. Baromfitenyésztők Lapja. 1913. 6. p. 79. Jegyzőkönyv, felvétetett a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének a Köztelek tanácstermében 1912. évi márczius hó 10-én de. 10 órakor tartott közgyűléséről. Baromfitenyésztők Lapja. 1912. 85. p. 80. A baromfitermékek értékesítése. Baromfitenyésztők Lapja. 1921. 75. p. 81. Winkler János: Gördül a lavina. Baromfitenyésztők Lapja. 1912. 105. p. 82. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének 1913. évi márczius hó 9-én tartott közgyűléséről. Baromfitenyésztők Lapja. 1913. 72. p. 83. A 75. jegyzetben i. m. 130. p. 84. Kereskedelmünk és iparunk az 1922. évben. Bp. 1924. 48. p.