Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde
talanította, továbbá sikerült a tojástőzsdének a székesfővárost rávennie arra, hogy nagyobb tojáskészletet halmozzon fel a budapesti fogyasztók ellátására. Azon is fáradozott a tőzsde, hogy megmásíttassa a Monarchia két kormányának azt az elhatározását, amely 1916-ban a berlini Zentraleinkauf SteUe-nek tojáskiviteli monopóliumot biztosított Ausztria-Magyarország egész területére. 05 Súlyosan érintette a magyar tojásexportőröket, hogy a tojástőzsde ezt nem tudta kivívni, s így elestek a németországi vásárlóikkal fennállott közvetlen kapcsolattól. 86 Az Ausztriába irányuló magyar tojáskivitel viszont a háború ideje alatt is nagyrészt a tőzsde közreműködésével bonyolódott le, jelentékeny részben a Budapesten 1916-ban 500 000 korona alaptőkével alakult Tojáskereskedelmi Részvénytársaság útján. 87 A tojástőzsde első világháborús további tevékenységéről szólva, kiemelésre méltó, hogy a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének egyik 1917. évi igazgató-választmányi ülésén a titkári jelentés többek között megemlítette, évek óta a tojástőzsdével közösen azon munkálkodik az egyesület, hogy létesítsen a székesfőváros egy telepet, amelyen a háborús budapesti élelmiszerfelhozatal összefuthat. A jelentés szerint az ilyen telep rendkívül jó hatással lenne az áralakulásra és az üzleti biztonságra. 88 Ugyancsak a háború éveiben több olyan vidéki tojás-nagykereskedő céget is sikerült a tőzsde érdekkörébe vonni, amelyek attól mindaddig távol maradtak. 89 A századforduló idején a kapitalista fejlődés szembetűnő sajátossága volt Magyarországon, hogy a legmodernebb monopolista viszonyok kialakulása a gazdasági élet számos területének elmaradottságával járt együtt. 90 Mint említettük, azokban az időkben egyes nemzetközi tojáspiacokon külön tojástőzsdék is működtek, ahol a vásárlás — általános tőzsdei gyakorlat szerint — látatlanban történt, az áru minőségét szokványok garantálták. 91 Kétségtelen viszont, hogy a hazai baromfitenyésztés általános színvonala még nem állott összhangban a tojáskereskedelemnek olyan modern intézményével, mint amilyen annak tőzsdéje volt. Nem vitás az sem, hogy a kereskedelem visszahat a termelésre, fejleszti azt, fokozatosan mind nagyobb sugarú körben fejti ki előnyös hatását. Valószínű tehát, hogy nyugodtabb közgazdasági helyzetben a tojástőzsde perspektivikusan emelte volna a magyar baromfitenyésztés termelési színvonalát. V 85. Magyarországot az első világháború ideje alatt már 1915-ben a Németországba irányuló tojásexportból nemcsak a reá eső havi 90 vagonos szállítási kötelezettség, hanem Galícia hadszíntérré válása és kivitelének kiesése miatt az Ausztriára eső 30 vagonos szállítás kötelezettsége is terhelte ténylegesen (Katona Béla: Magyarország közgazdasága. Pénzügyi és közgazdasági évkönyv 1915. évről. Bp. é. n. 316. p.). 1916-ban a Monarchiából Németországba kiviendő tojás menynyiségét havi 120-ról 150 vagonra emelték fel úgy 7 , hogy Ausztriának változatlanul csak az addigi 30 vagonos szállítási kötelezettség jutott. De az osztrák élelmiszer-bevásárló társaság ezt az árut is nálunk vásárolta fel (Katona Béla: Magyarország közgazdasága. Pénzügyi és közgazdasági évkönyv 1916. évről. Bp. é. n. 423. p.). 86. A tojástőzsde közgyűlése. Baromfitenyésztők Lapja. 1916. 68. p. 87. Krónika. A Pénzvilág. 1916. 887. p. 88. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének 1917. évi április hó 12-én du. 4 órakor a Köztelek kistermében tartott igazgatóválasztmányi üléséről. Baromfitenyésztők Lapja. 1917. 60. p. 89. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Baromfitenyésztők Országos [Egyesületének 1917. évi április hó 15-én de. 10 órakor a Köztelek kistermében tartott közgyűléséről. Baromfitenyésztők Lapja. 1917. 63. p. 90. Pach Zsigmond Pál — Berend T. Iván —Reményi Lajos —Sándor Pál — Sziűiay Miklós: Magyar gazdaságtörténet II. rész (1848 — 1944). Bp. 1963. Egyetemi jegyzet. 193. p. 91. A tojáspiacnak ezt a fejlett szervezeti és működésbeli formáját a budapesti tojástőzsde alapításával 1912-ben hazánkban is meghonosították. A közbejött történelmi események azonban nem teszik lehetővé, hogy ennek a kísérletnek sikeréről vagy sikertelenségéről egyértelműen állást lehessen foglalni.
