Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde

spekulációt, s a tőzsde tagjaiban és üzletfeleiben kifejlesztette a szolid üzleti tevékenységhez szükséges fegyelmezettséget.

75 A budapesti tojástőzsde további közhasznú tevékenysége volt pártatlan szakértők kiküldése a kifogásolt árutételek szakszerű megvizsgálására. Ezáltal bonyolult és költséges pereskedésnek lehetett gyakran elejét venni. A tojástőzsdének nem volt ugyan kiváltságokkal felruházott állandó választott bírósága, hanem csak olyan amelyet a felek esetenként kifejezésre jutott akaratából hívtak életre, az mégis eredményes tevékenységet fejtett ki egyrészt a perindítás előtti egyezségek és peren kívüli egyeztetések létrehozásával, másrészt a választott bírósági eljárások lefolytatásával. Szakvéleményeivel a rendes bíróságok munkáját is megkönnyítette. Ezenfelül a tojástőzsde irodája feladatának tekintette, hogy a tojáskereskedelem jogos sérelmeinek, kellően indokolt panaszainak orvoslását a hatóságoknál szorgalmazza. A tojástőzsde megalakulását követő napon, 1912. február 23-án országos tojáskereskedelmi értekezlet volt Budapesten. Ez alkalommal a székesfővárosi vásárcsarnokok igazgatója előadást tartott arról, hogy mik lesznek a tojásértékesítés intézményes rendezésének, a tojás-nagykereskedelmi szokványok rögzítésének, ill. a budapesti tojástőzsde megalakulásának valószínű kihatásai a főváros közólelmezésére és a magyar tojáskivitelre.

76 Abból indult ki, hogy mivel a magyar földön termett élelmiszerek java része egyes vidéki gyűjtőállomásokról nem Budapestre, hanem egyenesen külföldre gravitál, a decentralizáltan lebonyolódó, erőszakolt kivitel hozzájárul a fővárosi megélhetés általános drágaságához. Ha ellenben az export jelentős része —• a tojásexport esetében a tojástőzsde működése révén —• Budapesten át megy majd végbe, hangoztatta az előadó, az élelmiszereknek kivitelre kevésbé alkalmas része itt visszamarad, csökkentve az élelmiszerellátás gondjait. Ezek — szerinte —• főként a nem eléggé nagy és nem eléggé egyenletes árukínálatból származó, a lakosság kiskeresetű rétegeit sújtó drágaságból erednek.

77 Hivatalos helyen a budapesti tojástőzsde működésétől elsősorban a tojáskivitel jobb szervezettségét, színvonalának javulását várták. Feltételezték továbbá, hogy az osztrák tojás-nagykereskedők most már kénytelenek lesznek Budapesten fióküzletet fenntartani, s ha ez bekövetkezett, a magyar tojás többé nem osztrák cégér alatt fogja a külföldet meghódítani, mint tette addig, hanem saját márkájával. Azt is remélték, hogy a Balkán-államokból származó tojástömegek a jövőben a budapesti közvetítő piacon keresztül jutnak el Nyugat-Európába, s végül kedvezőbbnek ígérkezett a nyolcvanas évek óta külföldi piacainkon egyre fenyegetőbb orosz 75. A tojástözsde első közgyűlése. Baromfitenyésztők Lapja. 1913. 126. p. 76. Ziegler Nándor: az 54. jegyzetben i. m. 606 — 609. p. 77. A gabona-, liszt-, sertés- és szarvasmarhaexport kiindulásának Budapestre terelését már előzően több üdvös intézkedés mozdította elő. Ezek voltak: az elevátor építése (1882), a kőbányai sertéskiviteli piac létesítése, a marha vásártelep kiviteli piaccá fejlesztése, a központi vásárcsarnok (1896) és az új sertésvásártelep (1902) megnyitása. Mindez azonban nem bizonyult a fővárosi élelmiszerdrágaság elégséges ellenszerének. Budapesten pl. a tojás kiskereskedelmi ára a következőképpen alakult századunk első éveiben: Év Fillér/100 db 1900 556 1901 528 1902 525 1903 581 1904 593 1905 741 Bihari Károly: Az élelmiszerek drágasága. Bp. 1910. 33. p.