Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Khin Antal: A régi Csallóköz mint halászóhely

Tej/alusi-tany&k : 1, Oregfüzesi-tanya, 2. Pásztorházi-tanya, 3. Lajcsi-hágli (ilyen nevú halász után), 4. Kiugrom-héigli, 5. Föső-osztáli-tanya, 6. Pijonér-tanya, 7. Tótkalap-tanya. CsöMsztői-t&njéJs. : 1. Varjúzátonyi-tanya, 2. Méhes-zátonyi tanya, 3. Patika, 4. M átyéiskirály-dombitanya, 5. Jeges-tenger, 6. Bedütt/ai-tanya, 7. Bévészházi-tanya, 8. Gyöngyvér-tanya (a kornioránt hívta a csallóközi halász így), 9. Szentpéteri-tanya (egy Duna-ág mellett, mely Szent Péter után van elnevezve, Péter csatorna nevet is viselte. Varsázásra is alkalmas volt). #omor?'ai-tanyák : 1. Plózár, 2. Karósi-Duna, 3. Kerepesi-Duna, 4. Hód-Duna, 5. Béházi-Duna (Somorjának igen régi révje volt. II. Rákóczi Ferenc is itt jött át, mikor Bécsújhelyből menekült), 6. Jágerhcizi-tanya. A CSALLÓKÖZ HALAI Általában majdnem minden hal előfordul Csallóköz vizeiben, ami a Dunában megvan. Különbség a halfajok mennyiségében látszik. Legfőbb hala volt, értékét és mennyiségét tekintve a nemes halak közül, a tok/éle. Közülük a kecsege, viza és a vágó-, meg siyna tok volt bőven valamikor. Az itteni halászoknál használt nevek a következők : Tokfélék közül: 1. a viza (= Huso huso L.), 2. kecsige (— kecsege, Acipenser ruthenus L.), 3. tok ( = vágótok, színtok, Acipenser güldenstádti Brandt, Acipenser nudiventris Lovetzky), 4. söreg ( — söregtok, Acipenser stellatus Pallas), 5. ponty ( = tőponty, Ciprinus carpio L.), 6. tükörponty {— tenyészponty, nemes ponty, Ciprinus carpio L. morpha nobilis L.), 7. Compó ( = selemhal, Tinea tinea L.), 8. Márna (= Barbus barbus L.), 9. Keszeg (lapinta, dier keszeg, dier, dévér keszeg, Abramis brama L.), 10. karikakeszeg (= Blicca björkna L.), 11. bagiikeszeg (= bagolykeszeg, Abramis sapa Pallas), 12. Tobákos nimet ( = tobákos, szilvaorrú keszeg, Vimba vimba L.), 13. Pirosszemű keszeg ( = bodorka, rodeigli, Rutilus rutilus L.), 14. Pirosszárnyú keszeg (=Scardinius erythrophthalmus L.), 15. kárász (= Carassius carassius L.), 16. laumi, ruszli {— küsz, Alburnus alburnus L.), 17. jciz (= jászkeszeg, Leuciscus idus L.), 18. tomolkó ( =dobbancs, domolykó, Leuciscus cephalus L.), 19. bálin ( = Aspius aspius L.), 20. patuc (paduc, tintahal, Chondrostoma nasus L.), 21. korda (= szabólegény, garda, Pelecus cultratus L.)-, 22. esik ( = kövi esik, Nemachilus barbatulus L.), 23. halcsik (= réti esik, Misgurnus fossilis L.), 24. vakcsik ( = magyar ingola, Lampetra danfordi Rogan), 25. harcsa ( = Silurus glanis L.), 26. törpeharcsa (= Ameiurus nebulosus Le Sueur L.), 27. süllő (= Lucioperca lucioperca L.), 28. vadsülő ( = kősüllő, Lucioperca volgensis Gmelin L.), 29. srác ( = selymes durbics, vadsülő, Acerina schraetzer L.), 30. paptetö ( = durbincs, Acerina cernua L.), 31. görgécse ( — sügér, Perca fluviatilis L.), 32. kóc (mindkét bucó neve, különbséget nem tesz a magyar és a német bucó között = Aspro zingel L., Aspro stréber Siebold.), 33. katóca (= dunai galóca, Hucho hucho L.), 34. csuka (= Esox lucius L.), 35. menyhal (az é hang röviden ejtve menyhal = Lota lota L.), 36. angolna (= Anguilla anguilla L.), 37. paszták (= patuc, keszegféle keverék), 38.