Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Khin Antal: A régi Csallóköz mint halászóhely

6. lndulás halászatra szigetnél állhatott kikötve bárka vagy malom), 8. Csárid, 9. Szelefalusi-lik (a falu felső részét Szele-falunak hívják), 10. Mórvető-lik (ennek közelében vetették a vályogot a falu részére), 11. Halászmadárfut val (ez egy nagy zátony mellett volt, ahol sok halászcsér fészkelt), 12. Görgetegi-tanya (itt feküdt az elpusztult Görgeteg nevü falu, helyén ma erdő van), 13. Flóri-kapui-tanya (egy falusi ember beleveszett a Dunába. Nevezetes azért lett, inert apja a 48-as Lenkei-huszárok közül való volt), 14. Kormosi-tanya (Kormos nevü erdő mellett), 15. Peczó-tanya (ez öreg cigány volt, kunyhója vele szemben állott), 16. Jegenyééi-tanya (hasonló nevű erdő után), 17. Házaki-tanya (Doborgazi sziget mellett. Az első idetelepülök házai állottak itt), 18. Egresi-tanya (égerfa erdő mellett, a csallóközi nép az égerfa erdőt ,,egres"-nek hívja), 19. Lábánszáratti-tanya (ez egy zátony után kapta a nevét. A Lábánszáratt gúnynév. A falusi doborgazi szatócs gúnyneve egykor, aki hosszú, vékony, sovány ember volt. A Dunán szerencsétlenség érte, felfordult a ladikja kora hajnali átkeléskor, de belekapaszkodva a ladikba a víz kivitte a zátonyra, melynek neve még ma is „Lábánszáratt"), 20. Kecsige-huval, 21. Süllő-tanya, 22. Patuc-tanya, 23. Harcsa-tanya, 24. Gém-tanya, 25. Petőcz hágli (ilyen nevű halász után elnevezve), 26. Csökös hágli (itt fatuskóba akadt a háló).