Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Timár Eszter — Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése
évtizedben (1870—-1876) csökkenőben volt, másikában pedig növekedett vagy stagnált. Ez utóbbi övezet foglalja magában mind a kirívóan rosszul, mind a kirívóan jól táplálkozó megyék legnagyobb részét. 24 2. AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁS MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE ÉS A KENYÉR-, ILL. CEREÁLIAFOGYASZTÁS 2. térképünk az élelmiszerfogyasztá tevődését ábrázolja. 25 Értelmezéséhez által közölt térképsorozatnak a hús-, része. A 2. táblázatban összefoglalóan sának adatait közöljük. 3. térképünk a cereáliafogyasztás megoszlását mutatja, a gabonafélék elkészítésének, fogyasztásának módja szerinti három kategóriában: kenyér, főzéshez és süteményekhez használt liszt, kásagabonákból készült ételek (kásák). A térképhez kapcsolódó 3. táblázatban közöljük a térkép alapjául szolgáló adatokat, mert itt el kellett térnünk Keleti anyagközlésének csoportosításától és mind az átlagokat, mind a cereáliamennyiséget az alapadatokból számítottuk ki. 27 Keleti ugyanis a kásanövényeket nem részletezte és általában — összesítéseiben —• a főzelékfélékhez sorolta. A lisztből főtt pépes ételeket viszont — amint erre a kukoricaliszt, árpaliszt helyenként igen magas fogyasztásából következtetni lehet —a tésztafélékhez csoportosította. Az a kenyérpótló eledel tehát, melyet köznyelven kásaként tartunk számon, de igen sok változata és jellegzetes gabonafajtái vannak (köles, s állati és növényi termékekből való összebővebb támpontokat nyújt a Keleti Károly zsiradék-, tejtermékfogyasztásra vonatkozó csak az országos átlagfogyasztás megoszlá2. táblázat 2 * Termék Átlagfogyasztás Termék kg % Húsfélék Zsiradék Tejtermék Tojás 34,47 27,90 37,59 2,28 5,99 4,86 6,54 0,39 együtt 102,24 kg 17,78% Gabonaneműek Burgonya Gyümölcs Főzelékfélék 201,46 112,25 35,56 123,39 35,05 19,52 6,19 21,46 együtt 472,66 kg 82,22% Összesen 574,90 kg 100, - % 24. Keleti Károly: Magyarország népességének szaporodása és fogyása országrészek és nemzetiségek szerint. Bp. 1879. Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 5. kötet 5. sz. 30. p. — Vö. az 1870-i adatok alapján készült népsűrűségi térképet és a közigazgatási egységek nagyságrend szerint csoportosított népességi adatait, Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. Pest, 1871. Athenaeum. 44 — 45. és 38 — 40. p. 25. Az 1. jegyzetben i. m. 110 — 111. p. alatti táblázat megfelelő négy rovatának összegezésével számított adatok alapján. 26. Az 1. jegyzetben i. m. 72. p. alapján. 27. Az 1. jegyzetben i. m. 101 — 107. és 110 — 111. p. alatti táblázatok alapján, azok egyeztetésével számítva. A kásaételekről vö. még a 38., 42., 100 — 101. p.
