Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform
/. táblázat Birtokos és bérlő 1920 1930 évben, fő 1949 1 kh-on aluli 31 225 25 837 69 596 1 - 5 kh 194 576 308 047 457 401 5-10 kh 134 30(5 156 959 365 052 10-25 kh 201 083 25-50 kh 28 380 10 - 50 kh 156 084 168 557 229 463 50 kh-on felül 18 928 18 138 7 659 ebből 50 - 100 kh. 10 907 10 755 100 kh-on felül 8 021 7 383 Birtokos és bérlő együtt 535 119 677 558 I 129 171 Az 1—-5 holdas birtokosok és bérlők száma kereken 150 ezerrel emelkedett, az 5—10 holdasoké pedig 200 ezerrel. A 10 holdnál nagyobb gazdasággal rendelkezők száma 60 ezerrel. A gazdaságstatisztikából tudjuk, hogy ez utóbb említettek túlnyomó része olyan birtokos és bérlő, akinek gazdasága 15 holdnál nem több. Ez a kistulajdonosi réteg nemcsak számszerűleg volt a mezőgazdasági népesség nagyobb része, de az ország művelés alatt álló területének nagyobb részével is rendelkezett. A reform következtében kisparaszti országgá lettünk. Eltűntek vagy elhalványultak azok a szélsőségek, amelyek a második világháború előtti mezőgazdasági népesség jellegadó fő vonását adták. Eltűnt a nagybirtokos osztály. Az 1949-es népszámlálás egy kategóriában szerepelteti az 50 holdon felüli birtokosokat és bérlőket. Mivel a reform a 200 holdon felüli parasztbirtokot is kisajátította, e kategóriában csak e határ alatti birtokosok és bérlők szerepelnek; ennek is túlnyomó része 100 holdnál kevesebb birtokkal vagy bérlettel rendelkezett. A reform után nincs nagybirtok a magyar mezőgazdaságban, hacsak nem állami tulajdonban. A mezőgazdasági munkások száma pedig 1930-hoz képest mintegy egyharmadára csökkent. Negyedszázad telt el a nagybirtok-rendszer megszűnése óta s ma már történelmi távlatból szemléljük és ítélhetjük meg a reformot. Azóta a birtok- és üzemi viszonyoknak újabb gyökeres —- bár ellentétes irányú — változása fejeződött be: kialakult a szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság. A termelés technikájában és technológiájában az elmúlt évtizedekben végbement forradalmi változás megvetette történelmi-gazdasági alapját a nagyüzemi termelésnek. A kisparaszti gazdálkodás éppen ezért a visszavonhatatlan múlté. Mi volt tehát a reform jelentősége? A nagybirtok gyors felosztása megmentette a háborútól sújtott országot az éhínségtől. 1945-ben nemcsak politikai szempontból, hanem gazdaságilag is elkerülhetetlen volt a reform, hogy az uraitól elhagyott nagybirtok földjei művelés alá vétessenek. Nem szüntette meg a mezőgazdasági termelés elmaradottságát. De a nagybirtok felosztása és parasztkézbe adása hatalmas energiákat szabadított fel a termelés számára, amelyek a háborút követő válságos időszakban biztosították a mezőgazdasági termelés régi szintjének gyors helyreállítását.
