Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai

küldték az Állatorvosi Főiskolára, ahol felboncolták és megállapították, hogy a ha­lált galandféreg által előidézett trombózis és embólia, a bélhártyák gyulladása, a vénák és artériák megbetegedése okozta. 2 " Csontvázát az Állatorvosi Főiskolán ál­lították fel, majd 1952-ben azt a Mezőgazdasági Múzeumban helyezték el. Patáiból tulajdonosa ezüstszélű dísz-hamutatókat készíttetett és beléjük vésette a veret­lenség szimbólumává lett legyőzhetetlen Kincsem nevét. Buccaneer A híres telivér mén Kincsem kortársa és Buda gyöngye, Ollyan nincs nevű leá­nyának, meg Talpra Magyar nevű mén csikójának apja volt. Buccaneer jelentősége azonban ennél sokkal nagyobb, mert átütő örökítőképessége folytán évtizedeken át döntő befolyással volt a magyar telivértenyésztésre. Igaz, hogy leszármazottai mén-vonalon hamarosan kihaltak, de leányági utódai máig is gyarapítják a rend­kívül értékes, „nagy" mén tenyésztéstörténeti hírnevét. Hazánkba 1865-ben import révén került Angliából, ahol 1857-ben született a Derby-nyerő Wild Dayrell nevű mén és egy jó eredményekkel regisztrált apától származó névtelen kancától. 29 Behozatalakor nyolc éves volt és mögötte voltak a sikerekben gazdag versenyévek, továbbá hároméves ménesbeli szereplés. Mind a két területen kiemelkedő eredmények jelezték pályafutását, amelyekkel már fia­talon a szakkörök nemzetközi érdeklődésének középppontjába került. Angliai versenyzésének mérlege abban foglalható össze, hogy versenyéveiben* vagyis a 1859—1862 közötti négy évben 19 alkalommal állt starthoz és ebből tizen­egy futamban végzett elsőként, három alkalommal lett második, öt alkalommal vi­szont semmiféle helyezést nem ért el. Buccaneert ötéves korában a világ leggyor­sabb lovának tartották, mert PBS" alatt futotta be a mérföldes távot. 30 Ilyen ered­ményt Magyarországon csak 70 évvel később értek el. A gesztenyebarna vagy gesztenyepej színű Buccaneer 168 cm marmagasságú apaállat volt. 31 A büszke tartású mén szeméből és mozdulataiból figyelmet felkeltő energia sugárzott, bár küllemét a szakértők nem minősítették elsőrangúnak. Egybehangzóan elismerték kitűnően alakult mellkasát, nagyszerű bordázatát, hibátlan törzsét, remek hátát, de kifogásolták rövid lábait, gyenge csontozatát, végtagjainak izomszegénységét. Volt olyan bíráló, aki goromba, elejére rokkant, tisztátlan csánkú állatnak minősítette. Más vélemény szerint Buccaneert „rövid, erős csontú végtagok jellegezték". 32 Akárhogyan is volt, az eredmények kár­pótolták az esetleges testi hibákat és aláhúzták annak a megállapításnak helytálló­ságát: „nemcsak a legjobb mén volt, amelyet hozzánk behoztak, de a legjobb, amelyet Angliából valaha is kivittek". 33 Annak ellenére, hogy Angliában csak három idényben fedezett, 84 ivadéka között számos kiváló egyed akadt. így adódott, hogy akkoriban mind az öt klasszikus versenyt a Buccaneer-ivadékok nyerték Angliában. Magyarországon 1865-től 1887-ig, vagyis élete végéig a kisbéri híres ménes­ben volt apaállat. Fedezőméni szolgálatának 21 éve alatt 728 kancát fedezett és 28. Uo. 29. Wrangel, C. 67.: a 9. jegyzetben i. m. 19 — 22. p. 30. Halász Oy.: a 10. jegyzetben i. m. 54. p. 31. Kovácsy B. és Monostori K.: az 5. jegvzetben i. m. 443. p. 32. Uo. 33. Hoiilcr M.: a 4. jegyzetben i. m. 18. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom