Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai

5. Buccaneer (C. G. Wrangel nyomán) azok többségét megtermékenyítette.

34 Átörökítőképességét csodálatosnak mondják, mivel tulajdonságait következetesen vitte át utódaiba. Az utódok Buccaneertől örököltek hatalmas hátat, erős bordázatot, izomzatot és rendkívül erős szervezetet, de feljegyezték azt is, hogy ritkán örököltek hibátlan lábakat, kifogástalan csánkokat. Emiatt ivadókainak többséget a félvértenyésztésben nem lehetett használni. Tenyészméni sikerei viszont a telivértenyésztésben mai napig is utolérhetetlennek bizonyultak. Legkiválóbb utódai: Kisbér, Bálvány, Elemér, Fenék, Triumph, Kisbér öccse. Buccaneeren 1885-ben már az öregség jelei mutatkoztak, hiszen szokatlanul nagy életkort élt és rendkívül hosszú ideig, 24 évig látta el szerepét a tenyésztésben. Kisbérről 1887. április 13-án az Állatorvosi Főiskolára irányították, ahol 30 éves korában kimúlt. Csontvázát Kisbéren állították fel, majd onnan a ménesbirtok megszűnése után Bábolnára vitték. A csontváz jelenleg a Bábolnai Állami Gazdaság üzemi múzeumában őrzi és hirdeti a magyar telivértenyésztésnek világhírt szerző mén emlékét. The Shipper A második világháborúban nagyon megcsappant ügetőló-állományunk pótlása és a korszerű ügetőtenyésztés megindítása a felszabadulás után hazánkban újból összegyűjtött tenyészanyagon kívül, Amerikából, Dániából, Franciaországból behozott tenyészlovakkal történt. Egy népesebb amerikai importtal 1947-ben, nyolcéves korában került hazánkba a The Skipper nevű, sötétpej színű, amerikai ügető fajtájú mén, amely apai ágon Kincsemmel közös ősre: a XVIII. sz. elejének híres 34. Halász Oy.: a 10. jegyzetben i. m. 58. p.