Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
N. Kiss István: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon
élére, 1670-ben Mathias Tiirina viearius Modrusiensis lett a „gubernátor Bonorum Maritinorum" (a tengerparti uradalmak jószágkormányzója). Az import-áruk egy részének felvevő piaca maga az uradalmi parasztság, hiszen az általunk ismert források szerint, és ez a kép semmiképpen sem teljes, 1673 körül több mint 4000 jobbágycsalád él a Zrínyi-birtokokon, kb. 20 000 fő. Persze a Zrínyiek kereskedelmi tevékenysége sokkal nagyobb területre kiterjedt. Aichpüchl kamarai tanácsos azt jelenti, hogy Zrínyi Péter idejében egyedül a Buceari kikötő forgalmából származó földesúri haszon elérte az évi 150 000 forintot.1 A Zrínyiek sikeres export- és import-politikáját az új földesúr, a Hofcammer is igyekezett utánozni. Mindenesetre erre utal az a tény is, hogy amidőn 1692-ben az Innenösterreichische. Cammer-nek 500 000 aranyért eladják a „Graff Zrinische und Frangepanische Güettert"-t, a szerződésben külön kiemelik a „Salzeinrichtung"-ot és a „Chabarischen Eysenhámbern"-t, vagyis a sóraktárakat és a ehabari vasműt. Kikötik továbbá, hogy az új földesúr ne csökkentse Trieszt vagy Fiúmé javára Buceari és Buccaricza forgalmát. 22 A Litorale kereskedelmi szerepe és jelentősége a század végén sem csökkent, a Zrínyiek alkotásaiból talán ez maradt fenn a legtovább. Annak ellenére, hogy birtokaikból és kereskedelmük hasznából a Zrínyiek nagy jövedelemre tettek szert, nem került sor tőkefelhalmozásra, mert az uradalmi és kereskedelmi tevékenységből származó készpénzbevételeket óriási katonai kiadások terhelték. Zrínyi Miklós és Péter jövedelmének nagy részét arra költötte, hogy a császári haderő helyett védje Horvát-Szlavonországot és Magyarországot. A katonai szolgálat fejében földdel jutalmazott nemesek, liberek s harcos vlachok egész hadseregét tartotta el birtokain. A határmenti uradalmakban a jobbágyok általános hadkötelezettséggel tartoztak. 23 A muraközi uradalom népességének fele, a buccari-i uradaloménak egyharmada volt katona. Egész határszakaszokat nem a császári katonaság, hanem a Zrínyiek magánhadserege őrzött. A lynchi uradalom elkobzása után, 1670-ben, az uradalomhoz tartozó vlach határőröket kivonják a földesúri hatóság alól és besorolják őket a császári határőrezredekbe. 24 Ekkor sikerült csak a bécsi Haditanácsnak „államosítani" a Zrínyiek magánhadseregét. A Zrínyiek egész birtokhálózatukat úgy szervezték meg, hogy a honvédelemnek ezt a terhét folyamatosan viselni tudják. Még a kobzás után egy évtizeddel készült kamarai aestimatiós (becslési) kimutatás is ezt tanúsítja: „oppignorata et pro servitiis militaribus eliberata" (zálogban és katonai szolgálat fejében mentesítve) a muraközi uradalom értékének 21,8 %-a, az ozalyi uradaloménak 20,4 %-a, a ribniki uradaloménak 52,5 %-a, a buccari-i uradaloménak 27,4 %-a és a grobniki uradaloménak 28,3 %-a! 25 Ugyanez a táblázat jelzi azt is, hogy egyedül a Buceari kikötő (portus et emporium) majdnem annyit ér, mint a teljes muraközi uradalom. A Zrínyiek Horvát-Szlavónia és Magyarország egyik legnagyobb vagyonának urai voltak, és gazdasági erejüket messzemenően támogatta politikai befolyásuk is, 21. Takáts S.: Külkereskedelmi mozgalmak. . . 34(5. 1. 22. Buccarival együtt 13 aradalom a Litorale n és kettő Horvátországban. „Contract..." stb. közölve a M. Gdt. Szle. 1899. 258—262. 1. 23. A grobniki uradalomban pl. : „excubias in arce quotidie 10 personis,item armis servire obligantur". OL UC 96 : 19. Anno 1672.— A ehabari vasmű (officina) gránáthüvelyeket és kisebb mozsárágyúkat is gyártott készáruként. 24. OL UC 95 : 48. 25. „Summarius Extractus universorum Bonorum Zriniano ... Fiscalium. . . " 1679 után. OL UC 93 : 65. Lásd az eredeti táblázat csatolt fényképmásolatát.
