Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

N. Kiss István: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon

hiszen a család számos tagja viselte a horvát báni méltóságot. Kihasználva ura­dalmaik földrajzi helyzetét, — tengeri kikötők és birtokláncolat — valamint azok természeti kincseit (vas, fa stb.) virágzó export és import kereskedelmet folytattak. Ennek egyik legfontosabb előfeltételét, a szállítást, feudális jogaik érvényesítésével, robotban oldották meg. Érdekes, hogy gabona- és marhaexportjukban saját allo­diumaik termelése alig játszott szerepet. Kereskedelmi tevékenységükből, a kor­szak feudális birtokainak hozamához mérten, igen nagy bevételük származott, és­pedig készpénzbevételük. Annak ellenére viszont, hogy egy egész országrész nagy­és külkereskedelmi forgalmának zömét ők ellenőrzik, a kereskedelmi tőkefelhal­mozás útján nem jutnak előre, mert jövedelmük zömét honvédelemre, egyben saját birtokaik védelmére is kellett költeniük. Mindenesetre a Zrínyi birtok-komp­lexum gazdasági erejének, pénzjövedelmeinek és katonai szervezetének még ilyen rövid áttekintése is érthetővé teszi a Habsburg-kormányzat félelmét a magyar és horvát főurak függetlenségi mozgalmának (1664—1670) sikerétől. Nézzük meg most, miként zajlott le ugyanez a gazdasági folyamat egy olyan hor­vát nagybirtokon, amely ugyan messze elmaradt a Zrínyi-vagyon méreteitől, de nem is terhelték hasonló katonai kiadások. A családi vagyont egy kézben egyesítő Mikulich Sándort 1657-ben fej vesztésre és vagyonelkobzásra ítélték különböző szexuális bűncselekmények és többszörös gyilkosság miatt. 26 Mikulich a büntetés elől Majnafrankfurtba emigrált, ahol a Hofcammer kérésére 1658-ban ellenleltárt állított össze saját lefoglalt vagyonáról. Az uradalmak elkobzása során a királyi biztosok ugyanis olyan súlyos visszaéléseket követtek el, hogy a Hofcammer nem talált más megoldást a lopások és prédálások leleplezésére. Ez az ellen-leltár 27 alapos munka, mely a 4 nagy allodium állatállományát és árukészletét éppúg}' részletezi, mint a főúri könyvtár vagy ruhatár egyes darabjait. Eeltűnően nagy a majorsági állatállomány : 108 vonómarha, 496 tehén és tinó, több mint 1800 kappan stb., de a tárházaknak és a zágrábi ház raktárának készletei is tekintélyesek: vaj 17, sajt 131, 5, méz 90 és bors 2,5 fontmázsa, továbbá szalonna, kősó, tengeri só, sáfrány stb. Óborból 3100 akót, újborból 2900 akót őriztek a pincékben. Jelentős, bár részben kicsépeletlen gabonakészletekkel is rendelkezett az uradalom, főleg kölesből. 28 Mégha fel is tételezzük, hogy Mikulich Sándor ebben az ellen-leltárban némileg túlozva mutatta be vagyonát, az allodiális készletek nagysága akkor is félreérthetetlenül piaci árutermelésre utal. Mi lett azonban az eredménye ennek a kereskedelmi tevékenységnek? Tezauráció, luxus és kölcsönügyletek! A leltár tanúsága szerint a Mikulich-íéle kincstárban 26 fontmázsa ezüst, 24 000 tallér érté­kű drágakő és 10 320 arany dukát található. A nemesfém és ékkő díszítésű fegy­verek összértéke további 30 797 tallér, a készpénzkészlet 7000 tallér, a kölcsönök összege pedig 1320 velencei scudo és 13 600 tallér. Külön említik Zrínyi Miklós 30 000 talléros hitellevelét. A Mikulich-birtokon folyó árutermelésből és annak kereskedelmi hasznából csak tezauráció és uzsorakölcsön lett, pedig ezeket az ura­dalmakat nem terhelték olyan katonai kiadások, mint a Zrínyiekét! 2(3. Mikulich Sándor, ez a renaissance-típusú feudális úr Kiöl—1652-ben vérfertőző viszonyt folytatott testvérével, majd e viszonyból született két gyermekét, húgával együtt meggyilkol­tatta. Több előkelő asszonyt megerőszakolt és később eltétetett láb alól. „Sodomicos actus exer­cuisse" címen is vádat emeltek ellene. — Ezekért az életrajzi adatokért itt is kifejezésre kívánom juttatni hálás köszönetemet dr. Sergei Vilfan (Ljubjane) és dr. Josip Adamcek (Zagreb) kollégáknak. 27. OL UC 90: 24. A négy nagy allodium közül Belee és Martinacz Várasd megyében, Bruko­novcz és Sesztina-Chernemercz Zágráb megyében feküdtek. 28. Néhány tucat búza, rozs és zab asztag, melynek maghozamát több ezer mérőre becsülik, továbbá több mint 10 000 mérő köles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom